Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

A törvény rendelkezése szerint tehát, ha a bejelentő teljes vizsgálatot óhajt, erre a kérelemben határozottan utalni kell; ilyen kérelem hiányában az OTH a halasztott vizsgálat rendszerét alkalmazza a bejelentés elbírálásánál. A teljes vizsgálatra vonatkozó kérelem viszont a bejelentés közzétételéig benyújtható. Ha tehát a bejelentő a bejelentéssel egyidőben nem terjeszt elő ilyen kérelmet, de még a közzététel előtt pótolja a megfelelő illeték lerovása mellett, az OTH az elbírálásnál a teljes vizsgálati rendszert fogja alkalmazni. — A teljes vizsgálatra vonatkozó kérelem nem vonható vissza, illetve a visszavonásnak nincs jogi hatálya [Vr. 23. § (1) bek.].

A szabadalmi törvény 45. §-ában meghatározott szempontok a következők:

a) a bejelentés tárgya műszaki jellegű és gyakorlatban alkalmazható megoldás-e,

b) a bejelentés tárgya nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján.

c) a leírás és az igénypontok megfelelnek-e a törvényes követelményeknek,

d) a találmány egységes-e,

e) a bejelentést megilleti-e az igényelt elsőbbség,

f) a bejelentés tárgya új-e és haladást jelent-e,

g) nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom.

A leírással kapcsolatos törvényes követelményekkel a III. fejezetben már foglalkoztunk; az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a benyújtott leírás kielégíti-e az említett feltételeket.

Az a), b), f) és g) pontok szerinti előfeltételek értelmezése, elemzése az Szt. 1—6. §§-val foglalkozó fejezetben található. Ezekre vonatkozólag az alábbiakban csupán az érdemi vizsgálatnál követett egyes módszerbeli kérdésekre térünk ki.

9 Iparjogvédelmi kézikönyv

129