Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
III. fejezet. Szabadalmi eljárások
tál a leírásnak, vagy a találmány lényegének valamilyen módon sokszorosított formájában történik. — A több megfontolást, alaposabb tanulmányozást igénylő feltételek — újdonság, haladás, korábban szerzett jogok — vizsgálatát viszont rendszerint meghatározott időtartamra elhalasztják és csak akkor folytatják, ha erre külön kérelmet nyújtanak be (utólagos vizsgálat). A vizsgálat egy részének elhalasztása azt jelenti, hogy a folyamat egy adott pontnál megszakad, megáll, de ha utólagos vizsgálatra kerül sor, az eljárást folytatják, s ugyanolyan végeredménnyel záródik, mintha eleve teljes vizsgálatra került volna sor; a szabadalom minden esetben csak a teljes vizsgálati eljárás befejezésével adható meg. A nyilvánosságra hozatal révén bárki tudomást szerezhet arról, hogy a bejelentő az igénypontban foglalt találmányra szabadalmi igényt jelentett be, s egyúttal kellő tájékoztatást kaphat a legújabb fejlesztési irányzatokról. — A bejelentő a nyilvánosságra hozatal után a bejelentés napjára visszaható hatályú ideiglenes oltalmat élvez találmányára, amelynek anyagi joghatása elvileg azonos a végleges szabadalmi oltalom joghatásával, érvényesíteni azonban csak akkor lehet az oltalmat, ha véglegessé válik. Pl. bitorlási peres eljárás esetén a bíróság érdemben csak akkor határoz, ha az OTH a végleges szabadalmi oltalom kérdésében már döntést hozott. Az Szt. a halasztott vizsgálati rendszer bevezetésével egyúttal lehetőségként fenntartotta a bejelentések teljes vizsgálati rendszerét is, ez utóbbi a már említett vegyes rendszerrel egyezően az elővizsgálat és a felszólalás együttes alkalmazásán alapul. A gyakorlati tapasztalatok fognak útbaigazítást adni ahhoz, hogy milyen körben célszerű teljes, illetve halasztott vizsgálatot alkalmazni, ezért az Szt. felhatalmazta az OTH elnökét, hogy az illetékes miniszterrel egyetértésben a Magyar Közlönyben közzétett hirdetménnyel meghatározhassa 127
