Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
Igazolás Fontos szerepe van a szabadalmakkal kapcsolatos eljárásokban az igazolás jogintézményének. Igazolással valamely határnap vagy határidő elmulasztása miatt lehet élni, és ha az Országos Találmányi Hivatal az igazolás iránti kérelemnek helyt ad, a pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítették volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az igazolási kérelemben a fél azt valószínűsíti, hogy a határnapot, illetőleg a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el. A szabadalmakkal kapcsolatos eljárásokban a fő szabály az, hogy mindig lehet igazolással élni, kivéve ha az igazolás lehetőségét a jogszabály kizárja. A végrehajtási utasítás szerint ki van zárva az igazolás lehetősége a fenntartási illetékek joghatályos fizetésének elmulasztása esetén. Ezért kell nagy gondot fordítani az illetékek kellő összegben és időben történő megfizetésére. Ha az előzőekben már említett hathónapos türelmi határidő letelt és az illetéket nem fizették meg, azt joghatályosan többé nem lehet leróni, még igazolási kérelem kapcsán sem. Ugyancsak nincs helye igazolásnak az utólagos vizsgálat megindítására irányuló kérelem előterjesztésére megszabott — a közzététel napjától számított — négyéves határidő elmulasztása esetén. Ha a négy év alatt az utólagos vizsgálatot nem kérték és hivatalból sem rendelték el, az ideiglenes oltalom megszűnik és ezt a jogkövetkezményt igazolással sem lehet elhárítani. Ki van zárva az igazolás a felszólalásra megszabott és a későbbiekben még ismertetésre kerülő háromhónapos határidő elmulasztása esetén is. Nincs helye igazolásnak akkor sem, ha az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére, illetőleg az elsőbbségi irat pótlására megszabott határidőt mulasztják el. Végül ki van zárva az igazolás a közzététel foganatosításának halasztására irányuló kérelem előterjesztésére a végrehajtási 101
