Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

II. Fejezet. Szabadalmi jog

A nyilvános előadás abból áll, hogy az előadó tanácstag az iratok alapján ismerteti a bejelentést, a felszólalást, az előkészítő eljárást, a szóbeli tárgyalás eredményét a meghozott határozattal együtt, valamint a fellebbezés lényegét és az erre adott észrevétel tartalmát.

Ha az előadás után a felek szóbeli meghallgatása vagy újabb bizonyítás felvétele szükségesnek mutatkozik, a bíróság a szóbeli tárgyalást külön végzéssel elrendeli. Ha a felek jelen vannak, nyomban meg is tartható a tárgyalás. Ha a tárgyalás azonnali megtartásának lehetősége nem áll fenn, határnap tűzése mellett a feleket meg kell idézni.

A fellebbezés ügyében a Budapesti Fővárosi Bíróság II. fokon dönt. Határozata jogerős, tehát rendes jogorvoslattal nem támadható meg.

Az előbbiekben szó volt arról, hogy a felszólalási eljárásban más jogalapra való áttérésnek helye nincs. Tehát ha pl. a törvény 32. §-ban foglaltak hiánya képezte a felszólalás alapját és az eljárás során olyan körülmények jutottak a felszólaló birtokába, melyek a bejelentés újdonságát érintik, újdonsághiány címén már nem támadhat, de annak nincs akadálya, hogy az újdonságrontó adatot a tanács tudomására hozza. Minthogy az engedélyezés megtörténtéig a szabadalmazhatóság kellékeinek megléte hivatalból vizsgálható, a felszólaló nélkül fogja a tanács az újdonságrontó adatot érdemben elbírálni. így előfordulhat, hogy a felszólalásnak nem adnak helyt, azonban a bejelentést mégis elutasítják éppen annak az adatnak alapján, amelyet a felszólaló hozott a tanács tudomására, de amelyet felszólalásában nem érvényesíthetett.

Az eljárás jogerős befejezése után az Országos Találmányi Hivatal intézkedik az iránt, hogy a bejelentés visszavonása, a szabadalom megtagadása vagy engedélyezése a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben kihirdetésre kerüljön. Engedélyezés esetén a szabadalom lajstromozásra és kinyomtatásra kerül.

89