Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

II. Fejezet. Szabadalmi jog

pal elhalasztanak. A halasztáshoz fűződő bejelentői érdek lehet pl. egy később teendő külföldi bejelentés, amikor a ha­zai nyilvánosságra hozatal újdonságrontó hatású lehet a kül­földi bejelentésre. A találmányi bejelentés közzétételét elrendelő végzést a bejelentőnek kikézbesítik és arról, hogy a bejelentés tényle­gesen is közzétételre került, a közösség a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő havonta megjelenő számából szerezhet tudomást, ahol is a „Szabadalmi közlemények” fejezetben, „Találmányi bejelentések közzététele” cím alatt találhatók meg a tárgyhóban foganatosított összes közzétételek. Minden alkalommal olyan értesítést is tartalmaz a Közlöny, hogy az érdeklődők a közzétett bejelentést és mellékleteit az Országos Találmányi Hivatal helyiségeiben a meghirdetéstől számított két hónapon belül megtekinthetik. Az iparjogvédelmi tanács negatív állásfoglalása esetén el­utasítását részletesen megindokolja. Végzéséből ki kell annak tűnnie, hogy a bejelentésben foglalt műszaki megoldás szaba­dalmazását a szabadalmi törvény mely rendelkezése alapján tagadta meg, állásfoglalását a törvény mely szakaszaira ala­pozza. Ki kell tűnnie továbbá a végzésből annak is, hogy me­lyek azok a konkrét körülmények, amelyek a szabadalom en­gedélyezését meghiúsították. Ezért az elutasítás indoklásának tartalmaznia kell a bejelentés ellen az eljárás során felhozott adatokat, kifogásokat, továbbá ki kell tűnnie a bejelentő el­lenérveinek és annak, hogy a tanács miért nem tette azokat magáévá, milyen megfontolások alapján helyezkedett eluta­sító álláspontra. Olyan adatokat, amelyekre nézve a bejelen­tőt nem hívták fel nyilatkozattételre, az elutasítás indoklásá­ban érvényesíteni általában nem lehet. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom