Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)

I. Fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és története

I. FEJEZET

Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és története

1. Az iparjogvédelem rendszerét és az egyes iparjogvédelmi jogintézményeket először nem a magyar jogrendszer szempontjából és nem történelmi kialakulásuk sorrendjében tárgyaljuk, hanem jelenlegi helyzetükből, mint a fejlődés kész eredményeiből kiindulva mutatjuk be nemzetközileg kialakult legáltalánosabb fogalmukat és társadalmi-gazdasági jelentőségüket. Csak ezt követően — az általános fogalmak és jelentőségük ismeretében — kerülhet sor történelmi kifejlődésük vázolására és a magyar jogrendszerben kialakult speciális iparjogvédelmi fogalmak részletes kifejtésére.

Az iparjogvédelem vagy más néven ipari tulajdon tárgykörét az 1883. évi március hó 20-án létesült Párizsi Uniós Egyezmény 1. cikk (2) bekezdése a következőképpen határozza meg:

„Az ipari tulajdon oltalmának tárgya a szabadalom, a használati minta, az ipari minta, a gyári vagy kereskedelmi védjegy, a kereskedelmi név, a származási jelzés vagy eredetmegjelölés, valamint a védekezés a tisztességtelen verseny ellen.”

Az ipari tulajdon kifejezést a nemzetközi szerződés gyűjtőnévként használja, amely több különböző jogintézményt ölel fel. Ezeknek a jogintézményeknek a tartalma és jogi szerkezete hasonlít a testi dolgokon fennálló klasszikus tulajdonhoz,

5