Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
A szabálysértési eljárás lefolytatására azonban az említett ok miatt csak a szabadalom jogerős megadása után kerülhet sor. A szabadalom megszűnte után is lehet bitorlási eljárást indítani, ha a szabadalom megsértése annak érvényes fennállása alatt történt. A sértett fél jogát a szabadalmi törvény olyképp szabályozza, hogy — miután a szabadalom bitorlás szabálysértésnek minősül — a sértett a bitorló ellen kérheti a tanács vb. igazgatási osztályán a szabálysértési eljárás lefolytatását, ahol a szabálysértőt meghatározott összegű pénzbírsággal sújthatják. A törvény szerint az eljárás során súlyosbító körülménynek kell tekinteni, ha a bitorló a szabadalom tulajdonosának alkalmazottja volt és ezen az úton, vagy a szabadalomtulajdonos bizalmából szerzett értesülést a találmány mibenlétéről. A jogaiban sértett fél kérheti a bitorló birtokában levő utánzatnak, utánkészítésnek bizonyult tárgyak elkobzását is, valamint mindazon intézkedések megtételét, amelyek alkalmasak a bitorlás ismétlésének megakadályozására. Ugyancsak a szabálysértési eljárás keretében lehetőség van meghatározott összegig terjedően kártérítési igény előterjesztésére. Polgári peres út igénybevétele esetén a kártérítés összege korlátozva nincs. A szabálysértési eljárás keretében a sértett szabadalomtulajdonos kérheti, hogy a marasztaló határozat indokával együtt hírlapilag is közzétételre kerüljön. Mint említettük, a sértett szabadalomtulajdonosnak jogában áll polgári peres úton is kérni szabadalmi jogainak elismerését, a bitorlás megszüntetését és kártérítést. A törvény úgy intézkedik, hogy a szabadalomtulajdonos csak abban az esetben érvényesítheti polgári peres úton igényeit, ha a) szabálysértési eljárást nem indítványoz, vagy ha indítványozott, azt visszavonja; b) a szabálysértési eljárás során kártérítést nem követelt; c) a szabálysértési eljárás során kártérítési igényével polgári perre utasították; 5 Iparjogvédelmi ismeretek 65
