Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
X. Fejezet. Polgári jog
A per megindítása A bíróság a polgári ügyek körében felmerült vitát csak erre irányuló kérelem esetén bírálja el. A pert az érdekelt fél a kérelmet (a keresetet) tartalmazó keresetlevéllel indítja meg. A törvény részletesen meghatározza a keresetlevél lényeges tartalmi elemeit. A beadványokat (keresetlevelet) eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Mivel az eljárás során nagy jelentőséggel bír annak igazolása, hogy a fél beadványát, jognyilatkozatát a címzetthez (bírósághoz, hatósághoz, másik félhez) eljuttatta, a félnek írásbeli jognyilatkozatait, beadványait úgy kell továbbítania, hogy az irat elküldésének, benyújtásának tényét mindig igazolni tudja (postán tehát mindig ajánlott küldeményként adandó fel az ilyen irat). A polgári peres eljárás alapelvei között említettük a szóbeliséget és a bíróság tájékoztatási kötelezettségét, mely alapelvek a kereset megindításánál is érvényesülnek a Pp. azon rendelkezésében, hogy az a fél, akit nem képvisel ügyvéd, tehát akinek nehézséget jelent, hogy keresetlevelet készítsen és nyújtson be, keresetét bármely járásbíróságnál (kerületi bíróságnál) jegyzőkönyvbe mondhatja, mely alkalommal a felet el kell látni a szükséges útbaigazítással és nyomban fel kell hívni az esetleges hiányok pótlására. Ha a perre nem az a bíróság az illetékes, amely a keresetet jegyzőkönyvbe vette, köteles a jegyzőkönyvet az illetékes bírósághoz áttenni. Intézkedések a keresetlevél alapján A keresetlevél kézhezvétele után a tanács elnöke nyomban megvizsgálja 1. nem kell-e azt a félnek hiánypótlás végett visszaadni, 2. nincs-e helye az ügy áttételének, vagy Elsőfokú eljárás 394
