Krasznay Mihály (szerk.): Iparjogvédelmi ismeretek (Budapest, 1968)
II. Fejezet. Szabadalmi jog
kotmány ellenesnek minősítette, a pátens, mint mondottuk, mégis tényleges hatályba lépett, majd végül az 1840. évi XVIII. törvénycikk a tényleges állapotot törvényerőre emelte. A szabadságharc leverése után 1852. augusztus 12-én császári nyílt parancs került kiadásra, mely az egész birodalom területére — tehát Magyarországra és Erdélyre is, — egységesen rendezi a szabadalmakkal kapcsolatos kérdéseket. E pátens lényegileg az 1820. évi és az ennek fejlesztését tartalmazó 1832. évi pátensek intézkedéseit foglalja magában. A kiegyezés új helyzetet teremtett. Lehetségessé vált olyan szabályozás, amely szerint 1867. május 8-tól a találmányi szabadalmakat Magyarország területére a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter engedélyezte saját hatáskörében. Nem sokáig maradt azonban érvényben ez a szabályozás, mert az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetség értelmében a magyar miniszter csak akkor engedélyezhette a szabadalmat, ha annak engedélyezéséhez előzetesen az osztrák kereskedelmi miniszter is hozzájárult. (A magyar miniszter hozzájárulása viszont szükséges volt az osztrák szabadalom engedélyezéséhez.) Ezek a szabadalmak azonban a kettős hozzájárulás következtében mind Ausztria, mind Magyarország területén érvényesek voltak. Az iparosodás fejlődő üteme, az iparfejlesztés és iparjogvédelem mind szorosabb összefüggése szükségessé tette a szabadalmakkal kapcsolatos újabb szabályozást. Az ekkor érvényben levő 1852. évi nyílt parancs alapelvei lényegében a század első feléből való jogszabályokat tartalmazták. Elavultak, nem feleltek meg a kor követelményeinek. így mindkét — úgy az osztrák, mint a magyar — fél egyetértésével találkoztak azon törekvések, amelyek a sajátos érdekeknek megfelelően végül is a szabadalmi hatóságok különválásáhez vezettek. Az osztrák kormányzat azon óhaját, hogy egy közös osztrák—magyar szabadalmi hivatal kerüljön felállításra, azaz a teljes szervezeti eggyéolvadás koncepcióját a magyar kormányszervek nem fogadták el. Ezért 1894. januárjától meg26
