Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
után is, vagyis megsemmisítési eljárást lehet kezdeményezni. Kérelemre meg kell semmisíteni a szabadalmat, ha bebizonyosul, hogy:- a szabadalmazott megoldás az elsőbbség napján nem volt új, haladó, műszaki jellegű, a gyakorlatban alkalmazható megoldás;- a találmány hasznosítása jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba (a közerkölcsbe) ütközik, kivéve, ha a jogszabály csak a termék forgalmát korlátozza;- a szabadalom tárgya korábbi elsőbbségű szabadalom vagy használati mintaoltalom tárgyával egyezik;- a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek, azaz a leírás és adott esetben a rajz nem teszi lehetővé szakember részére a találmány megvalósítását, illetve nincsenek igénypontok, amelyek az oltalom teijedelmét - a leírás egyéb részeivel összhangban - meghatároznák. E feltételek bármelyikének hiánya jogalapul szolgál a megsemmisítéshez. Az Szt. 1994. évi novellájának hatálybalépése, vagyis 1994. jűlius 1. napja előtt az a találmány is ki volt zárva a szabadalmi oltalomból, amelynek tárgya gyógyszer, vegyi űton előállított termék vagy emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék. Ha korábban netán ilyen - a termékoltalmi tilalom alá tartozó - találmányra adott a Hivatal szabadalmat, az a továbbiakban is megsemmisíthető. A kifejtettekből látható, hogy a megsemmisítés alapja csak sűlyos ok lehet. A szabadalom megsemmisítési jogalapjai szőkébb körűek, mint a megadási feltételek. Bárki kérheti az OTH-tól valamely szabadalom megsemmisítését, ha bizonyítani tudja, hogy a szabadalom tárgya nem felel meg a törvényes feltételeknek, s így nem is lehetett volna szabadalmazni. A bírói gyakorlat a megsemmisítés kezdeményezésére való jogot magára a szabadalmasra is kiterjesztette, bár ez ellenkezni látszik a megsemmisítési eljárás kontradiktórius jellegével. Hivatalból megsemmisítési eljárás nem indítható. Részleges semmisségi ok esetén a szabadalmat korlátozni kell. Ez történhet egyes igénypontok törlésével vagy az igénypontsorozat átfogalmazásával. Megsemmisítési eljárást már megszűnt szabadalom ellen is lehet indítani. A szabadalom különböző jogalapokon történt megszűnésének ugyanis - még visszaható hatálya esetén is - más a jogi hatása. Pl. a munkáltatónak a szabadalomról keletkezésére visszaható hatállyal való lemondása esetén is van a megszűnt szabadalomnak visszamaradó jogi hatása: a szolgálati találmány feltalálója díjigénnyel léphet fel. A szabadalom megsemmisítése esetén viszont ilyen igény nem támasztható. A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős érdemi határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazon szabadalom ellen bárki újabb megsemmisítési eljárást indítson [Vr. 29. § (3) bek.]. Ez az anyagi jogerő ob-86
