Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
Amennyiben a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt. A bitorlóval szemben a megadott szabadalom jogosultja (a szabadalmas) léphet fel, de az a bejelentő is felléphet, akinek találmánya már ideiglenes oltalomban részesül. Ez esetben azonban a szabadalombitorlási pert fel kell függeszteni addig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek. Ha licenciaszerződés alapján a szabadalmat más hasznosítja, a bitorlóval szembeni fellépésre elsősorban ekkor is a szabadalmas jogosult. A hasznosító ilyenkor felhívhatja a szabadalmast a szükséges intézkedések megtételére. Ha azonban a szabadalmas nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító a saját nevében is felléphet a bitorlás miatt. A kényszerengedélyes a szabadalmastól függetlenül is felléphet a saját nevében [Szt. 23. § (4) bek.]. 1.8.4. Nemleges megállapítás Szt. 28. § (1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa előállított vagy előállítandó termék, illetve alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba. (2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak. Az árutermelőnek - célszerűen már a termelés tervezésekor, a műszaki fejlesztés vagy termékmegválasztás idején - tájékozódnia kell arról, hogy terméke vagy eljárása nem ütközik-e mások szabadalmi jogába. Ennek eszköze a szabadalmi tisztaságvizsgálat. A vizsgálat során feltárt szabadalmak főigénypontját össze kell vetni a kérdéses termékkel, illetve eljárással. Ha a főigénypont a termékre, illetve eljárásra ráolvasható, az a szabadalom oltalmi körébe esik, ha nem, nem esik abba [Vr. 6/A § (1) bek.]. Lehetnek olyan esetek is, amikor nem egyszerű eldönteni, hogy egy konkrét megoldás az oltalmi körbe esik-e. Ilyenkor tualjdóriképpen azt kellene megjósolni, hogy egy bitorlási perben eljáró bíróság hogyan döntene. A nemleges megállapítási eljárás arra szolgál, hogy az árutermelő az ilyen bizonytalan esetekben tisztázhassa jogi helyzetét. Ennek megfelelően nemleges megállapítást nem is kérhet bárki, hanem csak az, aki a gazdasági életben úgy vesz részt, hogy okkal tarthat szabadalombitorlási 80
