Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
sításával kapcsolatos műszaki tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak. (4) Az engedélyt a hasznosító harmadik személyére csak akkor ruházhatja át, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte. (5) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik. A licenciaszerződés tartalma tekintetében az Szt. előírásainak legtöbbje diszpozitív, szerződéspótló jellegű, vagyis csak akkor érvényesül, ha a felek másként nem rendelkeznek. A licenciaadó rendszerint a szabadalmas, de nem kizárt az sem, hogy a licenciavevő (hasznosító) adjon további hasznosítási engedélyt (allicenciát). Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a licenciaadó ezt kifejezetten megengedte. A licenciaadó mellőzhetetlen fő kötelezettsége a hasznosítási engedély adása. Ezen felül köteles a licenciavevőt a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről is tájékoztatni (pl. arról, hogy a szabadalmi joggal kapcsolatban per van folyamatban, vagy valakinek haszonélvezeti joga van). A találmány megvalósításával kapcsolatos műszaki tapasztalatokat (know-how-t) azonban a szabadalmas csak kifejezett kikötés esetén köteles átadni. A licenciaadó a hasznosításra engedélyezett találmányért (pl. annak kivitelezhetőségéért) kellékszavatossággal, a szabadalmi jogért pedig jogszavatossággal tartozik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a licenciaadó vétkességére tekintet nélkül a hasznosítási szerződés egész időtartama alatt felel azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan jog (pl. előhasználati vagy haszonélvezeti joga, vagy más használati engedélye), amely a hasznosítást megakadályozza vagy korlátozza. A szabadalmas kártérítési felelősséggel tartozik akkor is, ha a kizárólagos hasznosítást engedélyező szerződés ellenére ugyanarra a szabadalomra harmadik személlyel is hasznosítási szerződést kötött. A hasznosítási engedélyt lehet időbeli, területi vagy egyéb (pl. igénypontok, hasznosítási módok, műszaki területek, konkrét megvalósítások szerinti) korlátozással adni, ennek megfelelően az lehet teljes vagy részleges. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az engedély minden időbeli és területi korlát nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiteljed. Más szempontból az engedély egyszerű vagy kizárólagos. A kizárólagosságnak is két foka van: lehet olyan licenciát adni, amely még a licenciaadót (a szabadalmast) is kizárja a hasznosításból, s létezik olyan licencia, amely a licenciaadón kívül zár ki minden más személyt a hasznosításból. A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos hasznosítási jogot. Ebből következik, hogy ha a hasznosító olyan kizárólagos licenciát kíván, amely még a licenciaadót is kizárja a hasznosításból, ezt kifejezetten ki kell kötnie. 71
