Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
megoldásoktól való elhatárolásához a találmány vizsgálatával együtt járó különféle szabadalmi (bejelentési, megsemmisítési stb.) eljárásokban. Másrészt meghatározza az oltalmi kört, azaz kritériumokat nyújt annak megállapításához, hogy valamely gyakorlatban alkalmazott berendezésben vagy eljárásban megvalósították-e a találmányt. Ehhez fontos jogkövetkezmények fűződnek a feltaláló díjazása, a bitorlás megállapítása, licenciadíj követelése stb. szempontjából. Harmadrészt meghatározza azt az igényrontási kört, amelybe eső találmányokra további szabadalom nem adható [Szt. 6. § (3) bekezdés c) pontja]. A találmány feladatának megoldásához szükséges összes jellemzőt az első vagy főigénypont tartalmazza. Több igénypont esetén igénypontsorozatról beszélünk. Az igénypontsorozat tagjai a sorozat első tagjával mellérendelt vagy alárendelt viszonyban lehetnek. A mellérendelt igénypontok esetén két vagy több műszakilag és jogilag egyenrangú megoldásról van szó, amelyek tárgya egymással közvetlenül összefügg és így egy szabadalomban foglalhatók (pl. berendezés és eljárás). Az aligénypontok a főigénypontba foglalt megoldás előnyös kiviteli alakjait vagy foganatosítási módjait tartalmazzák a főigénypontra való közvetlen vagy közvetett, más aligényponton keresztül történő utalással. Az igénypontszerkesztéssel ez a kézikönyv más helyen (II. 1.11.4.2.) foglalkozik részletesen. Egy adott szabadalomba valamely alkalmazott termék vagy eljárás csak akkor ütközik, ha a kérdéses termék vagy eljárás a szabadalom főigénypontjának (mellérendelt igénypontok esetén azok egyikének) valamennyi jellemzőjét együttesen és teljes mértékben, tehát maradéktalanul megvalósítja. Nem sérti a szabadalom által biztosított jogot a főigényponti jellemzők csupán egy részének megvalósítása. Viszont a szabadalomba ütközik a kérdéses termék vagy eljárás akkor is, ha a főigénypont jellemzőin túl egyéb elemeket is alkalmaz (pl. ha az igénypont szerinti telefonkészülékhez üzenetrögzítőt is kapcsolnak). Az oltalmi kör megállapításánál a főigényponti jellemzők közül figyelmen kivül hagyandók azok, amelyek a megfogalmazásból adódóan csak fakultatív jellegűek (előnyösen, célszerűen, például stb.). Az igénypontban közölt hivatkozási jelek nem korlátozzák az oltalmi kört a rajzon szemléltetett kiviteli alakra. Az előbbi feltételekkel történő szabadalomba ütközés hiányában, tehát akkor is fennállhat a szabadalmi oltalomból eredő díjigény, ha a gyakorlatban alkalmazott termék vagy eljárás egy vagy több jellemzője eltér a főigénypontban megfogalmazott jellemzőktől. A szabadalmi oltalomból eredő díjigényt nem érinti (vagyis megalapozza) ugyanis, ha a termékben vagy eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű (ekvivalens) jellemzővel helyettesítettek. Ez az űn. ekvivalenciaelv. Az igénypontban szereplő valamely elemmel egyen-61
