Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
V. fejezet - 3. Iparjogvédelmi képviselet
A fentiekből következik, hogy a szabadalmi ügyvivő kellő kompromisszumkészség birtokában vonhatja csak meg reálisan a védhető határvonalat az egymással szöges ellentétben álló feltalálói, illetve bejelentői érdek (minél tágabb oltalmi kör) és a közérdeket (minél korlátozottabb kizárólagos jogot) képviselő jogalkalmazói vagy az ellenérdekű fél által képviselt álláspont között. Amennyiben hiányzik ez a kompromisszumkészség, veszélybe kerülhet az ügy sikeres kimenetele. Figyelembe véve azt a közismert tényt, hogy a feltaláló az esetek nagyobb részében az átlagnál jóval érzékenyebb személyiség, az ügyfélkapcsolati munkában a szabadalmi ügyvivőnek fokozott tapintattal ajánlatos eljárnia. Másrészt a feltalálók egy része mindenkivel szemben eleve bizalmatlan beállítottságú, amit a szabadalmi ügyvivőnek megfelelő pozitív pszichikai ráhatással kell eloszlatnia, különben közöttük a szükségszerű bizalmi kapcsolat és együttműködés nem jöhet létre. Természetesen nem állítható, hogy csak az a szabadalmi ügyvivő folytathat sikeres gyakorlatot, akinél a fentiekben említett személyiségjegyek és képességek mind eleve megvannak, és azok nem fejleszthetők ki, vagy nem tökélesíthetők. A kreativitással kapcsolatos legújabb kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy például a szellemi alkotóképesség bizonyos mértékig tanulható, fejleszthető. 3.33. Szabadalmi bejelentési mellékletek szerkesztésének módszere A szabadalmi ügyvivői gyakorlat egyik legfontosabb tevékenysége a szabadalmi leírás és igénypontok szerkesztése. (Megjegyezzük, hogy a témakör tudományos szintű elemzése megtalálható Somorjay Ottó: „A találmány ismertetése termékszabadalom esetén” c. dolgozatában, MIÉ Közlemények, 13-15. számok.) 3.33.1. Milyen szerkesztési sorrendet válasszunk? A gyakorlatban különböző szerkesztési módszerek teijedtek el, amelyek különböző sorrendet alkalmaznak a szabadalmi leírás és az igénypont kidolgozására. Az egyik módszer szerint a szabadalmi ügyvivő először a szabadalmi leírást készíti el, és ezután szerkeszti meg a szabadalmi igénypontot. Egy másik módszer fordított sorrendet tart célravezetőnek: először szerkesztendő a szabadalmi igénypont, majd erre mint vázra építendő a szabadalmi leírás. További módszer szerint legelőször készüljön el a rajz, majd 489
