Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

találmány mennyire és milyen színvonalon elégíthet ki emberi szükségleteket. A haladó jelleg megnyilvánulhat a hasznosságban, a minőségi színvonalban, a biztonságban, a gazdaságosságban stb. A haladó jelleget a találmány hatásában, alkalmazásának eredményében mutatkozó előnyök határozzák meg.

A „technika adott állásához képest” kifejezésen mindig a kitűzött cél szemszögéből vizsgált, a találmány tárgya által meghatározott szűk szakterületet kell érteni. Ha a találmány tárgya pl. mechanikus vastagságmérőre vonatkozik és a mágneses vagy a radioaktív vagy az ultrahangos vastagságmérők jobb paraméterekkel rendelkeznek, úgy a haladás szempontjából csak a mechanikus vastagságmérők vizsgálhatók, mivel ezek megjavítását célozza a találmány szerinti megoldás.

1.4.4. A műszaki jelleg

Szt. 4. § Műszaki jellegű a megoldás, ha termékben vagy termelési eljárásban változást jelent.

(az Szt. 4. §-ához)

Vr. 2. § Műszaki jellegűnek kell tekinteni a mérési, analitikai, növénytermesztési és állattenyésztési eljárásokat is.

A műszaki jellegű megoldás termékben vagy termelési eljárásban való változást jelent. Abban az esetben műszaki jellegű a megoldás, ha a természet erőinek: a fizika, a kémia és a biológia eszközeinek a felhasználásával oldotta meg a kitűzött feladatot. Fontos annak a hangsúlyozása, hogy a műszaki jelleg követelménye nem jelenti azt, hogy a feladatnak feltétlenül az ipari vagy a mezőgazdasági termelés területére kellene esnie. A feladat igen sokféle lehet, eshet például az oktatásügy vagy az egészségügy területére is. Természetesen lehet a feladat is műszaki jellegű, de a szabadalmazható találmány szempontjából nem ez a döntő, hanem a megoldás műszaki jellege. A természeti erők felhasználása mellett szerepe van az emberi erőnek, sőt a természeti erőket csakis emberi beavatkozás hozhatja működésbe.

A Párizsi Uniós Egyezmény alapján „az ipari tulajdont a legtágabban kell érteni, az nem csupán a szorosan vett iparra és kereskedelemre vonatkozik, hanem egyaránt kiterjed a mezőgazdaságra és a nyersanyagtermelésre. ...” [1. cikk (3) bek.]. E szöveggel összhangban a Vr. 2. §-a a növénytermesztési és az állattenyésztési eljárásokat besorolja a műszaki jellegű megoldások közé.

42