Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
volt zongorák, zsúrkocsik stb. görgőkkel való ellátása és ezzel gördíthetővé tétele. A görgéík alkalmazása olajkályhán egyszerű átvitelnek minősül. A görgőnek ezen a helyen való alkalmazásához csak a görgő tulajdonságából származó másutt is ismert hatás: a szerkezet gördíthetősége következik, így a megoldást nem lehet újnak tekinteni. g) Az anyaghelyettesítés Anyaghelyettesítésről akkor beszélünk, amikor valamely ismert megoldásban szokásos anyagot egy másik, ugyancsak ismert anyaggal helyettesítünk. Az anyaghelyettesítés az átvitellel rokon kategória, illetve gyakran az átvitel egy alesetének tekinthető, tulajdonképpen nézőpont kérdése, hogy adott esetben átvitelnek vagy anyaghelyettesítésnek minősítünk egy megoldást. Általában az anyaghelyettesítés nem tekinthető új megoldásnak, mivel az új anyag alkalmazása rendszerint nem idéz elő más hatást, mint amit már ismert tulajdonságai alapján el lehetett várni, tehát szakember számára a megoldás természetesnek tűnik. így nem tekinthető újnak a következő megoldás. Javasolták, hogy nyílászáró szerkezetek keret- és tokrészeit a hagyományos fa- vagy fémanyag helyett műanyagból készítsék, mivel ez számos előnnyel jár: a műanyag olcsó, a profilok előállítása egszerű, nincs vetemedési veszély stb. Mindezek a hatások azonban csupán az alkalmazott anyag meglévő, ismert tulajdonságaiból következnek, az e helyen való alkalmazásához többlethatás nem fűződik, s a javaslat műszaki nehézség, előítélet leküzdését nem követelte meg, szabadalmazható találmánynak tehát nem minősülhet. (Hasonló meggondolások érvényesek egyébként a hagyományos szerkezeti anyagok műanyaggal való helyettesítésének legtöbb esetére is.) Ha azonban a műszaki előnyök előre nem várhatók, nem számíthatók, akkor a megoldást (anyaghelyettesítést) újnak kell minősíteni. Újnak lehetett minősíteni azt a megoldást, amely egy ötvözet felhasználását javasolta fogprotézis készítésére. A kérdéses ötvözetet ugyan már korábban is ismerték, de a megoldás nem várt hatása, hogy az ötvözet az ízlésidegekre közömbös, a műfog anyagát nem színezi és a szájbaktérium flórájára hatástalan, így alkalmas a drága nemesfémek pótlására. h) A többszörözés Többszörözésnek tekintjük azt, amikor ugyanazon ismert intézkedést, elemet, ugyanazon megoldás keretében egymás mellett vagy egymást követően ismételten (többszörösen) alkalmazunk, azaz amikor egy megoldást egyazon (ismert) elem számszerű szaporításával, többszörözésével hozunk létre. Az ilyen jellegű megoldások a gyakorlatban ritkán járnak többlethatással, ezek a megoldások rendszerint nem szabadalmazhatok, mivel ezen megoldásokhoz fűződő hatások 39
