Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
III. fejezet - 4. Külföldi védjegy és ipari minta jog
4.3.3. Kanada A kanadai védjegyjog legfontosabb szabályait a védjegyekről és a tisztességtelen versenyről szóló 1953-ban kiadott többször, legutoljára 1993-ban módosított törvény tartalmazza. A védjegyoltalomból kizárás alapeseteit a Párizsi Uniós Egyezmény vonatkozó rendelkezései alapján határozták meg. A kanadai védjegytörvény elismeri az ún. szerzett megkülönböztetőképességet. A kanadai védjegytörvény az oltalom időtartamát 15 évben határozza meg. A kanadai védjegybejelentőknek a bejelentés megtételekor a védjegy használata vonatkozásában nyilatkozatot kell tenniük. A kanadai védjegybejelentők már használt vagy ismertté vált védjegyre, vagy használati szándék igazolására alapíthatják bejelentésüket. Amennyiben a használati szándékra alapítják a bejelentést, a védjegyhasználat megkezdését a bejelentéstől számított 6 hónap múlva igazolniuk kell. A védjegy lajstromozásától számított három év elteltével bármely harmadik személy kérésére a Találmányi Hivatal felhívja a védjegyjogosultat, hogy igazolja a védjegyhasználatot. Amennyiben a védjegyjogosult ennek nem tesz eleget, vagy nem tudja megfelelő módon kimenteni a használat elmaradását, a védjegyet a lajstromból törlik. Ami az eljárást illeti, a védjegybejelentés alaki követelményei mellett a védjegyek teljes körű érdemi vizsgálatát elvégzik, azaz a vizsgálat kiterjed a korábbi védjegyek vizsgálatára is. Az oltaiomképesnek minősülő védjegyeket a lajstromozás előtt közzéteszik. A közzétett védjegyek vonatkozásában két hónapos határidővel felszólalással lehet élni. Csak ezt követően kerül sor a védjegyek lajstromozására. A felszólalási okok közül fontos az az eset, amikor a bejelentőnek nincs joga a védjegy lajstromozásához. 4.3.4. Dél-Korea A védjegyjog alapvető forrása az 1949. november 28-án hozott 71. sz. védjegytörvény, amelyet az 1990. január 13-án hozott 4210. sz. törvény módosított. A törvény az általános megközelítésnek megfelelően határozza meg a védjegy fogalmát. A használatnak is lényeges jelentőséget tulajdonítanak. A térségben elsőként ismerték el a szolgáltatási védjegyek oltalmát. Védjegyként az alábbi jelzések lajstromozhatók: nevek, személynevek, képek, rajzok, üzleti emblémák, ábrák, betűk és számok és ezek kombinációi. 367
