Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
A használati mintaoltalmi és a szabadalmi jog megadása általában a találmány nyilvánosságra hozatalával jár, a jogi védelem territoriális, tehát csak az illető ország területére terjed ki és korlátozott időtartamig (10-20) áll fenn. 1.3. A találmányok védelmének elvi alapjai A szabadalom, mint a találmányok jogi védelmének történetileg legrégibb és világszerte legelterjedtebb formája jellegzetesen az árutermelői és áruforgalmi viszonyok terméke. Ez a jogi forma alkalmasnak mutatkozott arra, hogy a kisárutermelés, a szabadversenyes kapitalizmus, majd napjaink monopolkapitalizmusa viszonyai között a találmányok jogi védelmének formájául szolgáljon. A társadalmi fejlődés jogpolitikai követelményeket fogalmazott meg a szabadalmi rendszerrel szemben. Ezek közül a jelentősebbek: a természetjogi vagy tulajdonjogi elmélet, a jutalomelmélet, a publikációs szerződés és az ösztönzési elmélet. A természetjogi vagy tulajdonjogi elmélet deklarálta a feltalálók természetből fakadó tulajdonjogát szellemi alkotásaikra. A jutalomelmélet hangoztatja, hogy a feltalálót méltányos jutalom illeti meg a szabadalom alapján, mivel találmányával gazdagította a fejlődést. A publikációs szerződés elmélete szerint a szabadalmaztatás egyik fő célja a találmány nyilvánosságra hozatalának biztosítása. A feltaláló csak a szabadalom ellenében - képletesen társadalmi szerződést kötve - hozza nyilvánosságra a találmányát. Az ösztönzési elmélet szerint a szabadalom célja a tudomány és a technika haladásának előmozdítása. A szabadalmaztatott találmányok kizárólagos jogú hasznosításából származó extraprofit ösztönzést ad az uj termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos tőkebefektetésekhez, amelyek veszteségesek lennének, ha a feltaláló nem rendelkezne kizárólagos joggal. 1.4. A szabadalmazhatóság 1.4.1. A szabadalmazhatóság feltételei Szt. 1. § Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható. Ahhoz, hogy a megoldás szabadalmazható legyen, az elsőbbség időpontjában meg kell felelnie az újdonság, a haladó jelleg, a műszaki jelleg és a gyakorlati 31
