Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége

kereskedelem helyett az elosztás elvei érvényesülnek. A szabadalom a magyar gyárakban nem egyszer csak a műszaki értelmiség többletjavadalmazását szolgálta. Ami pedig a védjegyeket illeti, annak a tervgazdálkodásban alig volt szerepe, hiszen a védjegynek szerepe igazán csak a gazdasági versenyben van. A piaci versenyben viszont fontosabb az új termékek védelme a bitorlók ellen a szabadalmi törvény segítségével, és a hírnevet szerzett védjegyek is csak a piaci versenyben tudnak igazán érvényesülni.

A magyar szabadalmi-, védjegy- és más iparjogvédelmi törvények a szocialista piacgazdaság keretein belül is igyekeztek lépést tartani a világgal, és a szocialista táboron belül mindig a legmodernebbek voltak. Ezért nem követelt földrengésszerű változást a piacgazdaságra áttérés a magyar ipaijogvédelemben. Amíg a többi volt szocialista országban azonnal szükségessé vált új iparjogvédelmi törvények kibocsátása, Magyarországon erre ilyen sürgősen szükség nem volt. A feltétlenül szükséges változtatások megoldhatók voltak a törvények részleges módosításával is. Sokáig azonban nem odázható el új iparjogvédelmi törvények, elsősorban szabadalmi törvény és védjegytörvény kidolgozása. Amikor az Iparjogvédelmi Kézikönyv ezt követő kiadása néhány év múlva elkészül, bizonyára már az új törvényeken fog alapulni.

Amint köztudott, Magyarország integrálódni kíván az Európai Közösségbe, és ez az elhatározás az iparjogvédelem területét sem hagyja érintetlenül. Reális esélye van annak, hogy legkésőbb az ezredfordulóig csatlakozunk az Európai Szabadalmi Egyezményhez, ez esetben pedig a szabadalmak egy részét az Európai Szabadalmi Hivatal intézi, az OTH-ra csak ezek honosítása marad. Elindult a szervezése az Európai Közösség Védjegyhivatalának is, amely közösségi védjegyek adományozására lesz hivatott. Mindezek a fejlemények okoznak szerkezetváltozást az ipaijogvédelemmel foglalkozó szakemberek munkájában, de az országnak mindig szüksége lesz jó szakemberekre ezen a területen.

Ez a könyv azt a célt szolgálja, hogy a régi szakemberek tudásukat feleleveníthessék, az új szakemberek pedig ezt a tudást elsajátíthassák. Szolgáljon ez a könyv azok számára is, akik nem akarnak szakemberek lenni az iparjogvédelem területén, de alapfogalmait meg kívánják ismerni. El kell érnünk Magyarországon is azt, amely oly sok fejlett országban természetes: egyetlen műszaki, közgazdasági és jogi szakember ne kerülhessen ki az egyetem padjaiból, aki az iparjogvédelemnek legalább alapfogalmaival nem találkozott. Az új műszaki eredmények elterjedése a világon ma már elképzelhetetlen jogi oltalom nélkül, az emberi haladás elképzelhetetlen az új műszaki eredmények elterjedése nélkül, és az emberiség jövője elképzelhetetlen az állandó haladás nélkül.

„Azok, akik a haladás helyett maradást okoznak, gondolják meg miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés.” (Kölcsey Ferenc)

29