Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége
Az a jelenség, hogy a szabadalmi bejelentések több, mint háromnegyedét a külföldről, döntően a fejlett ipari országokból származók teszik ki, áttételesen azt mutatja, hogy sikeres a kormány gazdaságpolitikájának a külföldi működő tőke megnyerésére irányuló törekvése. Az Európai Közösségekkel a magyar kormányfő által 1991-ben aláírt társulási szerződés szellemi tulajdonra vonatkozó része előírja, hogy Magyarországnak a hatálybalépést követő öt éven belül kérnie kell az Európai Szabadalmi Egyezményhez történő csatlakozását. Magyarország várható csatlakozása az egyezményhez meg kívánja a vizsgálók munkamódszerének a tökéletesítését, szemléletének „európaizálását” és ellátásukat modem munkaeszközökkel. Az Európai Szabadalmi Szervezettel (EPO) már jelenleg is létezik együttműködés e célok megvalósítása érdekében. Az OTH szabadalmi vizsgálói és újdonságvizsgálói nagyszabású modernizálási projekt keretében az EPO székhelyén minden évben szervezett „nyári akadémián” ismerkednek meg azokkal a tudnivalókkal és eszközökkel, amelyeket már részben jelenleg is hasznosítanak és a jövőben remélhetőleg még intenzívebben hasznosítani fognak munkájukban. A védjegyek szerepe a piacgazdaságban jelentős: piacteremtő és megtartó eszközként komoly - vagyontárgyként is számszerűsíthető - értéket képviselnek. A lajstromozott védjegyek száma jelenleg a világon kb. tízmillió. Magyarországon a nemzeti úton lajstromozott érvényes védjegyek száma 1993. végén húszezer fölött van. A Madridi Megállapodás alapján (nemzetközi megállapodás, amelynek alapján több országra kiteijedően lehet egy bejelentés benyújtásával védjegyoltalmat szerezni) hazánkban több, mint 180 000 nemzetközi védjegy van érvényben. A nemzeti bejelentések száma 1993-ban négyezer fölött volt, a nemzetközi bejelentések száma pedig hétezer fölött. Mindezek a számok erőteljes növekedést mutatnak, bizonyítva a védjegyek kiemelt szerepét a piacgazdaságban. Az OTH kiemelten fontos feladata a védjegyügyekben állandóan növekvő ügyszámmal lépést tartó, korszerű ügyintézés megteremtése. A fejlett piacgazdaságú országok gyakorlata azt mutatja, hogy az iparjogvédelmi szabályozás csak a műszaki kreativitást és innovációt előmozdító közvetett állami eszközökkel és intézkedésekkel összekapcsolva fejtheti ki előnyös hatásait. Hazánkban e feladatnak külön hangsúlyt ad az a tény, hogy az utóbbi esztendőkben a feltalálói tevékenység terén kedvezőtlen tendenciák tapasztalhatók. A műszaki alkotó tevékenység elősegítése, ösztönzése érdekében az Országos Találmányi Hivatal, együttműködve az innovációban érintett más állami irányító 24
