Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 8. Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés
Végül meg kell jegyezni, hogy az, aki saját - az unióhoz tartozó - országa állami jelvényeinek, jegyeinek vagy bélyegeinek használatára jogosult, ezeket még abban az esetben is használhatja, ha azok egy másik országéihoz hasonlóak.- Ha az unió valamelyik országának jogszabályai szerint a védjegy átruházása csak akkor érvényes, ha az egyidőben történik annak a vállalatnak vagy üzletkörnek átruházásával, amelyhez a védjegy tartozik, az érvényesség elismeréséhez a óquater cikk értelmében elegendő, ha a jogszerzőre a vállalatnak vagy üzletkörnek ebben az országban lévő részét ruházzák át, az átruházott védjeggyel ellátott áruknak kizárólagos, ottani gyártási vagy árusítási jogával együtt. E rendelkezés nem rója az unió országaira azt a kötelezettséget, hogy olyan védjegy átruházását is érvényesnek tekintsék, amelynek a jogszerző részéről való használata ténylegesen alkalmas a közönség megtévesztésére.- Az egyezmény óquinquies cikke rögzíti az ún. tellejquelle^elvet: a származási országban szabályszerűen lajstromozott gyári vagy kereskedelmi védjegyet az unió többi országaiban úgy, amint van, lajstromozásra el kell fogadni és oltalomban kell részesíteni. Származási országnak - főszabályként - azt az uniós országot kell tekinteni, amelyben a bejelentőnek valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telepe van. A származási országban szabályszerűen lajstromozott védjegy lajstromozása - az általános szabály alóli kivételként - akkor és csak akkor utasítható el, vagy érvényteleníthető, ha 1. harmadik személy szerzett jogait sértheti abban az országban, ahol az oltalmat igénylik; 2. nincsen megkülönböztető jellege vagy kizárólag olyan jelekből vagy megjelölésekből áll, amelyek a kereskedelemben az áru fajának, minőségének, mennyiségének, rendeltetésének, értékének, származási helyének vagy az előállítás idejének feltüntetésére szolgálnak, vagy amelyek a köznyelvben vagy a kereskedelem tisztes és állandó szokásai szerint használatossá váltak abban az országban, ahol az oltalmat igénylik; 3. az erkölcsöt vagy a közrendet sérti, különösen, ha a közönség megtévesztésére alkalmas. Nem tekinthető a védjegy a közrendet sértőnek pusztán abból az okból, hogy az nem felel meg a védjegyekre vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezésének, kivéve, ha ez a rendelkezés maga is a közrendre vonatkozik. A gyári vagy kereskedelmi védjegy lajstromozását nem lehet elutasítani az unió többi országában pusztán azért, mert a származási országban oltalom alatt álló védjegytől különbözik, feltéve, hogy csupán olyan elemekben 217
