Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 8. Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés
bályok szerint többé nem lenne szabadalmazható. A behozatali típusú szabadalmak engedélyezése mögött általában az érintett találmánynak az adott országban történő hasznosításával, azaz befektetésekkel, technológia-importtal kapcsolatos várakozások állnak. Az ilyen szabadalmak esetében mód van arra. hogy az oltalmi időt az alapul szolgáló külföldi szabadalom oltalmi idejének lejártához kössék, vagy hogy egyéb függést teremtsenek a két szabadalom közt eb) Az egyezményben szabályozott egyetlen személyhez fűződő jog a feltaláló névfeltüntetési joga. A 4ter cikk szerint a feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi okmányok őt e minőségében feltüntessék. Ez a jog azonban nem terjed ki a szabadalmazott találmány szerint gyártott termékre: a feltaláló nem követelheti, hogy a nevét a terméken is feltüntessék. Névfeltüntetési jogának gyakorlásáról a feltaláló lemondhat, illetve e joga arra is kiteljed, hogy kifejezetten neve feltüntetésének mellőzését igényelje. cd) Az egyezmény 4quater cikke értelmében a szabadalom sem meg nem tagadható, sem nem hatálytalanítható abból az okból, hogy a szabadalmazott termék, illetve a szabadalmazott eljárással előállított termék forgalmát a nemzeti jogszabályok megszorítják vagy korlátozzák. Ugyanakkor a szabadalom megszerzése önmagában még nem ad felmentést ezeknek az előírásoknak a megtartása alól, a szabadalmazott találmány is tehát csak akkor vehető gyakorlatba, ha a szükséges engedélyeket megszerezték. ce) Az egyezmény 5. cikke behatárolja az egyes ipaijogvédelmi jogok korlátozásának vagy megvonásának lehetőségét, kijelölve e tárgyban a nemzeti jogalkotás mozgásterét. Lehetővé teszi kényszerengedély adását a szabadalom adta kizárólagos jog gyakorlásából folyó esetleges visszaélések, különösen a hasznosítás gyakorlatbavétel) elmulasztásának megakadályozására. A szabadalmi bejelentéstől számított négy év, illetve - ha ez a hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év eltelte előtt a gyakorlatbavétel elmulasztása vagy nem kielégítő volta miatt kényszerengedély iránti keresetnek nincs helye; a keresetet pedig el kell utasítani, ha a szabadalmas mulasztását kimenti. A szabadalmi kényszerengedély nem lehet kizárólagos, és még allicencia formájában sem ruházható át. Átszállására csak a kényszerengedélyes vállalat vagy kereskedelmi üzletkör megfelelő részének átruházásával együtt van mód. A szabadalom megvonása csak abban az esetben engedhető meg, ha a visszaélés megelőzésére a kényszerengedély nem elegendő. Az első kényszerengedély megadásától számított két éven belül a szabadalom nem vonható meg. 213
