Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 8. Nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés

elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy bejelentését az unióhoz tartozó többi országban megtegye. Ez az elsőbbségi jog azt jelenti, hogy e későbbi bejelen­tések elsőbbségi napjának jogi fikcióval az első, avagy alapbejelentés megté­telének napját tekintik. Következésképpen:- az alapbejelentés elsőbbségét élvező későbbi külföldi bejelentések elsőbbsé­get élveznek az alapbejelentés bejelentési napját követően tett, azonos tárgyú többi bejelentéssel szemben, mivel az azonos tárgyú bejelentéseket az őket megillető elsőbbségi időpontok szerint rangsorolják, s ezáltal a korábbi - uniós - elsőbbséget élvező bejelentés kizárja az elsőbbségi napot követően tett be­jelentésekre történő oltalomszerzést;- az alapbejelentés napja határozza meg az elsőbbségi időpontot, vagyis azt az időpontot, amelyre vetítve történik az oltalmazhatóság vizsgálata (ez különösen a szabadalmi újdonságvizsgálat szempontjából lényeges, a tech­nika állásának meghatározásakor), ami azzal jár, hogy az alapbejelentés napja utáni publikáció, gyakorlatbavétel, védjegyhasználat stb. már nem zár­hatja ki az oltalomszerzést (pl. szabadalmi ügyekben nem lehet újdonság­rontó);- az elsőbbségi időpont után az oltalommal szemben nem lehet semmiféle korlátozó ellenjogot (pl. előhasználati jogot) szerezni. Összefoglalva: az uniós elsőbbség alapján az első avagy alapbejelentés benyújtási napját tekintik az unióhoz tartozó többi államban - az előírt határ­időn belül - tett bejelentésekre irányadó elsőbbségi időpontnak, és ennélfogva a bejelentés, amelyet az irányadó határidők megtartásával tesznek, nem ér­vényteleníthető, az ilyen bejelentés alapján történő oltalomszerzés nem tagad­ható meg az időközben bekövetkezett tények (pl. másik bejelentés vagy pub­likáció) következtében, és e tények révén harmadik személy javára jog nem keletkezhet. Az uniós elsőbbségi jog gyakorlásakor a következőket kell figyelembe venni: ba) Az elsőbbségi joggal csak az unió hatálya alá tartozó személyek élhetnek. Ez áll a bejelentő jogutódjára is. Az unió hatálya alá tartozók körét az a) pont ismerteti a nemzeti elbánás elvével kapcsolatban. Az elsőbbségi jog átruházható az unió hatálya alá tartozó bármely személy­re, mégpedig az alapbejelentés átruházása nélkül is. Átruházható az elsőbb­ségi jog több különböző személyre is az unió különböző országaira vonatko­zóan. bb) Elsőbbségi jog az unióhoz tartozó országok valamelyikében tett be­jelentésre alapozható, feltéve, hogy e bejelentés szabályszerű hazai bejelentés­nek számít. Az adott ország nemzeti jogszabálya határozza meg, mi minősül ilyen bejelentésnek. Az unió országai között kötött két- vagy többoldalú nem­zetközi szerződésnek megfelelően tett bejelentés is szabályszerű hazai bejelen-209

Next

/
Oldalképek
Tartalom