Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 7. Az iparjogvédelem gazdaságtana
A hagyományos finanszírozási struktúrában az innovációs folyamat pénzeszközökkel való ellátásában az alábbiak vesznek részt:- az állam, főleg a kutatások jellemzően térítésmentes finanszírozásával,- az innovációt megvalósító termelővállalat vállalkozói tőke befektetéssel,- a bank kölcsönök nyújtásával. Ebben a hagyományos értelmezésben a bank csupán visszterhes hitelt nyújt kamatfizetés ellenében, és az adott hitel segítségével finanszírozott befektetés megtérülésének valószínűségén túl vizsgálja a hitelfelvevő teherbíróképességét, azt, hogy a vállalkozó helyzete biztosítékot nyújt-e a hitel visszafizetésére akkor is, ha az adott befektetés nem sikerül. Az innovációs tevékenységnek viszont vannak olyan területei, amelyek finanszírozása ilyen hagyományos struktúrában nem megoldható:- a feltalálók finanszírozása,- születő cégek indulásának és korai stádiumának finanszírozása,- funkcionáló kis cégek tőkenövelésének finanszírozása, ha gyorsabb a növekedésük, mint amit megkeresett jövedelmük fedezni tud. A műszaki kockázatot, vállalkozás-indítási kockázatot és a piaci jelenlét optimumát célzó növekedési kockázatot tudó és vállaló fejlesztési bankok, kockázati tőkebefektető társaságok, alapítványok léte, szabályozott és (pl. adókedvezménnyel) serkentett léte segíti a műszaki fejlesztés eredményeinek hasznosítását. A stratégiai szemléletű gazdálkodás kialakulását és általánossá válását nagymértékben elősegítheti, hogy a piac szabályozó szerepének növelésére való törekvésekkel összhangban a szabályozás eddigi konjunkturális, rövid távú, egyensúlyteremtő módszereit széles körben a normatív alkalmazott monetáris eszközök váltják fel. Az innovációhoz szükséges háttérfeltételek vonatkozásában figyelembe kell venni azt a törvényszerűséget, hogy az innováció egyik jellemzője a ráfordítás és eredmény nagymérvű aszinkronitása, fáziskésése, hosszútávúsága, amely feltétlenül szükségessé teszi, hogy a pénzügyi rendszer hidalja át ezt az időbeli szakadékot, „megelőlegezve” a jövőbeli eredményt. Másrészt a háttérfeltételek biztosítása megköveteli az eszközök, erőforrások áramlásának, szükséges társításának, kombinációjának, szervezeti összekapcsolásának szabadságát. Az innovációs feltételek javítására irányul a különféle tőkenyerési mechanizmusok biztosítása olyan általános értelemben is, mint a kötvények, részvények, társulási és együttműködési formák, és olyan, célzottan a műszaki fejlesztést segítő lehetőségek is, mint az innovációs hitelek, illetve kamatvagy törlesztési idő-kedvezmények. 193
