Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 5. A használati minta
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően nem részesülhet mintaoltalomban különösen a) a termék esztétikai kialakítása, b) állat- és növényfajta. A használati mintaoltalom tárgya - a minta - valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás. A Hmt. tehát - a szabadalmi törvénytől eltérően - fogalmilag leszűkíti az oltalomképes megoldások körét. A használati minta csak valamely tárgyra, azaz határozott alakú, megragadható fizikai egységre vonatkozóan értelmezhető. Ennek megfelelően sem a termelési eljárások, sem a tárgynak nem minősülő termékek (pl. porok és folyadékok) nem védhetők használati mintaoltalommal. Ugyanakkor a minta definíciója sem a tárgy rendeltetését, sem annak méretét illetően nem tartalmaz megkötést. Például egy völgyzárógát éppúgy lehet használati mintaoltalom tárgya, mint egy ruhakapocs. Az a követelmény, hogy a megoldásnak a tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére kell vonatkoznia, nemcsak a hagyományos értelemben vett konstrukciós megoldásoknál, hanem az elektromos kapcsolási elrendezéseknél is teljesülhet. Az anyagszerkezet, mint a tárgy megkülönböztető ismérve azonban (pl. egy kristály részecskéinek térbeli elhelyezkedése) nem tekinthető a tárgy szerkezetére vonatkozó megoldásnak. Nem beszélhetünk a tárgy kialakítására, részeinek elrendezésére vonatkozó megoldásról akkor sem, ha a megkülönböztető ismérv a tárgy által hordozott információ tartalma vagy elrendezése (tehát nem magának az információhordozónak a kialakítása). A Hmt. értelmező jelleggel megerősíti, hogy nem részesülhet használati mintaoltalomban a termék esztétikai kialakítása, valamint az állatfajta és a növényfajta. Az állat- és növényfajták nem tárgyak, hanem élőlények, az esztétikai kialakítás pedig nem műszaki megoldást jelent. (Az ipari termékek esztétikai kiképzése az ipari mintaoltalom keretében védhető.) Miként a szabadalmi törvény, úgy a Hmt. is csak olyan szellemi alkotást részesít oltalomban, ami egy kitűzött feladat megoldását jelenti. Az ötletfelvetés, a feladatkitűzés, az elméleti szabály ismertetése nem pótolhatja az illető tárgy kialakításában, szerkezetében, részeinek elrendezésében megnyilvánuló megoldást. A Hmt. megszabja azokat a pozitív előfeltételeket - újdonság, feltalálói lépés, ipari alkalmazhatóság -, amelyek mindegyikének teljesülnie kell ahhoz, hogy a megoldás használati mintaoltalomban részesülhessen. Ezek az előfeltételek eltérnek a hatályos szabadalmi törvény szabadalmazhatósági kritériumaitól, egyrészt a két oltalmi forma különbözősége miatt, másrészt azért, mert a Hmt. megalkotása során már figyelembe vették az oltalomképesség feltételeinek egységesítésére irányuló nemzetközi tendenciákat. 166
