Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)

II. fejezet - 4. A szolgálati találmányért járó díjazás és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedések

leányvállalatnál történő gyártás, vagy csak külföldi szabadalom esetén ugyanilyen módon való külföldi hasznosítás, illetőleg belföldi gyártás és export), akkor a találmányi díj a külföldi szabadalom alapján jár.

4.1.3. A díjazás

Tr. 3. § (1) A feltalálót az előnnyel és az annak eléréséhez nyújtott feltalálói hozzájárulással arányos találmányi díj illeti meg.

(2) A találmányi díjba be kell számítani az adott megoldás után korábban fizetett újítási díjat.

(3) Az állami minősítésben részesített növény- és állatfajta esetén a feltaláló - az adott szerződés megkötése során a szabadalmas választásától függően - a találmányi vagy a növény- és állatfajták állami minősítésére vonatkozó jogszabályok szerinti díjazást érvényesítheti.

(4) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetőleg a jogszerzővel kötött szerződése irányadó; a szerződésben, illetőleg a díjazásra kötelezett fél által alkalmazott általános szerződési feltételekben a rendelettől el lehet térni.

A Tr. nem határozza meg a találmányi díj irányadó mértékét. A szerződéses szabadság elve alapján csupán az arányosság érvényesüléséhez ad kiindulópontot azzal a rendelkezéssel, hogy a díjat az előnnyel és a feltalálónak az előny eléréséhez nyújtott hozzájárulásával arányosan kell meghatározni.

Az „előny” mint fogalom nem azonosítható sem a nyereséggel, sem az árbevétellel, sem más egzakt közgazdasági fogalommal.

Az előny a találmány értékesítése folytán jelentkező valamennyi közvetlen és közvetett hatást felölelő gyűjtőfogalom. Ezeknek a hatásoknak az értékelése alkotja a gyakorlatban az elvont fogalom tartalmát, s a konkrétan meghatározott hatások összessége válhat a díjazási szerződésekben az arányosság viszonyítási alapjává. A találmányból származó előnyök körét legpontosabban egyedileg lehet meghatározni.

Az előny számbavételekor célszerű vizsgálni a találmány hatását a termék árbevételére, nyereségére, a műszaki paraméterek alakulására, gyárthatóságára, kereskedelmi jelentőségére, a gazdálkodó szervezet műszaki-technikai színvonalára, versenyképességére stb. A találmány szerinti műszaki megoldás mellett értékelni lehet azokat az előnyöket is, amelyeket a szabadalomból eredő kizárólagos jog jelent a vállalat piaci helyzetének erősítésében. Az előny tehát közvetlenül és közvetetten jelentkezik, mindkét formájában pénzben mérhető és pénzben nem mérhető („eszmeileg” értékelhető) módon.

163