Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 2. Bírósági útra tartozó szabadalmi jogviták
b) az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges egyéb eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható, c) a szabadalmi bejelentés alaki okból történt elutasítása esetén a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg pótolja. (az Szt. 64. §-ához) Bvr. 10. § (1) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. (2) Ha a kérelem előterjesztését követően az OTH a kérelem alapjául szolgáló határozatát visszavonta vagy hatályon kívül helyezte, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha az OTH a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye. (3) 'Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetőleg viselésére a perköltségekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetőleg viseli. Bvr. 11. § (1) A bíróság az ügy érdemében hozott végzését minden esetben kézbesítés útján közli. (2) Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel meg nem támadott végzése a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre. A bíróság a nemperes eljárásban elbírált szabadalmi ügyekben mind az ügy érdemében, mind egyéb esetben, végzéssel határoz. A megkülönböztetésnek a fellebbezési lehetőség szempontjából van jelentősége. Az érdemi végzések ellen mindig, az egyéb végzések ellen csak kivételesen lehet fellebbezni. Az eljárás folyamán hozott közbenső végzések közül külön fellebbezésnek van helye a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló, továbbá azok ellen a végzések ellen, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi (pl. a beavatkozást, az igazolási kérelmet elutasító, a szakértői díjat megállapító végzés ellen). Az ügy áttételét elrendelő, az eljárást megszüntető végzés ellen ugyancsak megengedett a fellebbezés. A kérelem érdemében döntő határozat arra ad választ, hogy az OTH-határozat megváltoztatásra szorul-e vagy sem. Az utóbbi esetben a bíróság végzéssel elutasítja a megváltoztatási kérelmet; egészben vagy részben való helytadás esetén pedig olyan tartalmú rendelkezést hoz, amely helyébe lép a megváltoztatásra szoruló OTH-határozatnak (illetőleg a határozat megfelelő részének). Fontos szabály a (kereseti) kérelemhez való kötöttség: a döntésnek 154
