Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
esetén a termék valamennyi kiviteli alakját, eljárási oltalom esetén az eljárás valamennyi megvalósítási módját. A további ún. aligénypontok a fóigényponttal meghatározott találmány körébe tartozó előnyös megoldásokat adják meg. Felvetődik a kérdés, ha már a főigénypontban legáltalánosabban, legbővebben úgy kellett körülhatárolni a találmányt, hogy az „ráolvasható” legyen a kiviteli alakokra, illetve a foganatosítási módokra, miért van szükség mégis aligénypontokra? Bár az aligénypontokat alárendeljük a főigénypontoknak, ezeknek is jelentőségük van. Bizonyos esetekben pl. jogvitás ügyekben, ha a főigénypont taithatatlan, egy-egy külön alkalmazott aligényponti megoldás még mindig alkalmas lehet a visszavonulásra; szőkébb oltalom megszerzésére. Az aligénypontok teszik egyértelművé, hogy a főigénypontban legáltalánosabb módon meghatározott megoldás alkalmazásait bemutató előnyös megoldások valóban minden tekintetben oltalom alatt állnak. Az aligénypontok körülbástyázzák a főigénypont oltalmi körét. Az aligénypontoktól nem követeli meg a jogszabály, hogy olyan szerkezeti megoldásokat, intézkedéseket, illetve intézkedések kombinációit tartalmazzák, amelyek új hatást eredményező újdonságnak számítanak. Önmagukban az aligénypontok irányulhatnak már ismert intézkedésekre is. Formailag onnan tűnik ki, hogy az aligénypontok függenek a főigénypontoktól, hogy az aligénypontnak a tárgyi körében a főigénypontra kell közvetlenül vagy közvetve hivatkozni. Az aligénypontok a főigénypont jellemzőket fejtik ki. Ha a bejelentés több, különböző fajtájú találmányt (anyag, eljárás, berendezés) tartalmaz, e találmányok jellemzőit több főigénypontban kell felsorolni. Az egyes találmányok főigénypontjait a találmány címének megfelelő sorrendben, az egyes főigénypontok aligénypontjait pedig mindegyik találmánynak megfelelő alárendeltségben kell feltüntetni. Az igénypontokat folytatólagosan, arab számokkal kell sorszámozni. Ha rajz is tartozik a bejelentéshez - a rajz nagymértékben megkönnyíti az igénypontok értelmezését -, az igénypontokban a megkülönböztető jellemzőkhöz tartozó elemek megnevezései után zárójelben fel kell tüntetni a rajz hivatkozási jeleit. Az igénypontban a találmány nem jellemezhető pusztán csak működéssel, hatással, célkitűzéssel, mivel ezekkel önmagukban nem definiálhatók konkrét megoldások. Természetesen, ha szükséges, és ha az oltalmi kört ez teszi egyértelműbbé, akkor jelzői értelemben megfogalmazott működést és célkitűzést az. igénypontban alkalmazni lehet. Funkcionális jellemző alkalmazásánál elengedhetetlen feltétel az, hogy a technika állása ésAagy a leírás alapján a funkciót megvalósító legalább egy szerkezeti megoldás kézenfekvő legyen a szakember számára. Az igénypontban a jellemzőket - a joggyakorlat szerint - az első 106
