Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1994)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
Ezzel az ideiglenes leírással szemben ugyan nem támasztanak alaki követelményeket, tehát nem feltétlenül kell a III-OTH-1983. számú hirdetmény szerint tagozódnia, és igénypontokat sem kell tartalmaznia, érdemi, tartalmi részével szemben azonban a Szabadalmi Törvény ugyanazt a követelményt támasztja, mint a végleges, a kinyomtatásra kerülő leírással szemben, nevezetesen az ideiglenes leírásnak lehetővé kell tennie, hogy szakember a találmány tárgyát annak alapján megvalósíthassa. Amennyiben ideiglenes leírással kell bejelentést tennünk, lehetőség szerint ezt is gondosan át kell tanulmányozni, noha ilyen esetben az iparjogvédelmi ügyintéző részéről természetszerűleg nem lehet szó az anyag olyan mértékű megismeréséről, mint amikor pl. szabályszerű leírást készít a bejelentő. Mindig figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a feltalálók túlnyomó többsége nem iparjogvédelmi szempontok szerint állítja össze a nyers leírást: egyrészt elsősorban a találmányuk előnyeit érzik fontosnak, másrészt, ha le is írják a találmány szerinti műszaki megoldást, nem biztos, hogy azon belül megfelelő részletességgel ismertetik a találmány lényegét, nevezetesen a majdani tényleges főigénypont jellemző részébe kerülő műszaki intézkedéseket is. Ha tehát a bejelentés olyan sürgős, hogy a feltalálók által készített leírást kell benyújtani, a feltalálóknak részletesen el kell magyaráznunk, mi a rendeltetése az első, ideiglenes leírásnak, és ahhoz milyen joghatály fűződik. Gépészeti és villamos tárgyú találmányok esetén célszerű bő rajzanyagot mellékelni az ugyancsak lehetőleg részletes nyers leíráshoz, ez egyrészt az elsőbbségi igényt biztonságosabban alátámasztja, másrészt a végleges, szabályszerű leírás későbbi elkészítését megkönnyíti. Az ideiglenes leírás első oldalát egyébként célszerű ugyanolyan formában elkészíttetni, mint a véglegesét, vagyis azon szerepeljen a találmány címe, a bejelentő(k) megnevezése, telephelye; ha szolgálati találmányról van szó, a feltaláló(k) neve, lakhelye és részesedési aránya, a bejelentés napja, meghatalmazott esetén a képviselő megnevezése. Megjegyezzük, hogy mivel az Szt. az első ideiglenes leírással kapcsolatban semmiféle formai követelményt nem támaszt, közömbös, hogy a találmánynak a közzétett, illetve engedélyezett főigénypontokban kifejezett lényegét az ideiglenes leírás mely része tartalmazza. Az Szt. 40. § (3) bekezdése szerint a nem pótolható hiányoknak megfelelő információk megadása, elsősorban a találmány lényegének ismertetése történhet elsőbbségi iratra való utalással is. Ilyen eset többnyire akkor fordul elő, amikor külföldi jogi vagy természetes személy uniós elsőbbséggel tesz bejelentést Magyarországon. Ez esetben a jog megalapozásához, a bejelentési dátum elnyeréséhez elegendő a bejelentő nevének, a címének, az elsőbbségi irat származási országának és számának a közlése. Az elsőbbségi iratot ugyanis a bejelentés napjától számított három hónapon belül be kell nyújtani az OTH-hoz [Szt. 43. § (4) bek.], abból pedig az egyébként pótolhatatlan 98
