Gát József: A zongora története (Budapest, 1964)
A NÉMET ÉS AZ ANGOL MECHANIKA
A NÉMET ÉS AZ ANGOL MECHANIKA Mind a Cristofori-, mind a Schröter-mechanika kitűnően megoldott kalapács-szerkezet, amit az is bizonyít, hogy a későbbiek során ezek adják a továbbfejlesztés alapját. Mindkettőnek közös hátránya volt azonban, hogy elkészítésük igen bonyolult munkát kívánt, és így ezt csak igen kevés kiváló mester tudta megfelelő minőségben megoldani. A bonyolult mechanika a hangszereket is nagyon megdrágította, és így jóformán egyedül Silbermann tart ki az eredeti Cristofori-mechanika mellett, a többiek új megoldások után kutatnak. Egyszerre többfelé is kezdik készíteni az úgynevezett prell-mechanikát, amit magyarul talán legmegfelelőbben csapó-mechanikának nevezhetnénk. A csapó-mechanika legfőbb ismertetőjele, hogy a kalapács nem külön állványon, hanem magán a billentyűn van elhelyezve. A csapó-mechanikánál a kalapács többnyire kétkarú emelőként működik a billentyűn elhelyezett tartóvillában. Amikor lenyomjuk a billentyűt, a kétkarú emelő rövidebbik része — a csőr — beleütközik, odacsapódik egy szilárd falhoz, az úgynevezett csapóléchez, és ez kényszeríti fel a kétkarú emelő hosszabb részét, amelyre a kalapácsfej van felerősítve. A szerkezetet úgy kellett beállítani, illetve méreteit megszabni, hogy a billentyű teljes lenyomásakor se szorítsa a kalapácsot a húrhoz. Kizárólag a billentyűjárat mélységének beállításától függött tehát annak biztosítása, hogy a kalapács szabadon tehesse meg útjának végső részét. A csapó-mechanika megoldása rendkívül egyszerű, ezért használták fel szinte kizárólagosan a legkisebb méretű hangszereknél. Olcsósága ugyanakkor nagyon népszerűvé tette. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen mechanika valamennyire is megbízhatóan működjék, a kalapácsnak igen nagy szabad utat kellett hagyni. Miután azt, hogy a billentyű lenyomásával milyen magasra emelkedjék a kalapácsfej, kizárólag a billentyűjárat mélységének szabályozásával érték el, könnyen előfordulhatott, hogy egy-egy erősebb ütésnél a hang egyáltalán nem szólalt meg. Ilyenkor ugyanis a bil-5* 4*
