Gát József: A zongora története (Budapest, 1964)
A CEMBALO
a hangterjedelmük, mint a cembalóé. Természetesen elsősorban a basszus kevesebb, hogy kisebb méretű lehessen a hangszer. Az is közös mind 18. ábra. A lipcsei múzeum XVII. századból származó kétmanuálos clavicytheriuma. 19. ábra. Részlet a lipcsei clavicytheriumból. Figyeljük meg a hangszer baloldalán, hogy a vízszintesen elhelyezett húrok mindegyik csoportjának külön lába van. Két külön rezonánsa közül az alsóra kerültek mindkét manuálról a mély hangok, a felsőre pedig a magasak. A pengetők tehát egyre magasabban helyezkednek el, és ezért egyre hosszabb függőleges drót szükséges a billentyűkkel való összekötésükhöz. Az alsó billentyűk barna színűek, a felső billentyűk pedig ébenfából készültek, barna csíkozással. 37 Joseph Wörsching: Die historischen Saitenclaviere und a kettőben, hogy a hurok nem a billentyűvel párhuzamosan futnak, mint a cembalónál, hanem többé-kevésbé a billentyűkre merőlegesen, mint a clavichordnál. A trapéz alakút vagy egyéb szabálytalan formájút nevezzük spinettnek, a szabályos téglalap alakúakat virginálnak. A regiszterváltásra érdekes megoldást találunk Cristofori egy 1693-ban épített két-húrrendszeres spinettjén.37 Ezen nem az egész pengetősort kell oldalt mozdítani az egyik pengetősor kikapcsolásához, hanem a klaviatúra betolásával, illetve kihúzásával érjük el, hogy mind a két húr vagy pedig csak egy szóljon. Ez tehát az una corda legrégibb formája. Elvétve két-manuálos spinettet is építettek. A lipcsei múzeumnak is van egy 1673-ból származó két-manuálos oktáv-spinettje. A spinett és a virginál építésénél komoly hátrány, hogy ugyanúgy, mint a clavichordnál, különböző hosszúságú billentyűket kell alkalmazni. A cembalo-szerkezetben ezzel szemben egyforma hosszúságú billentyűk vannak. Annibale Rosso 1577-ben építette Milánóban minden idők legdrágább spinettjét: a hangszert kétezer drágakő díszítette. A virgináloknál igen gyakran előfordult, hogy varródobozzal vagy szépítőszer-készlettel építették egybe. A Nemzeti Múzeum hangszertárának szép példánya is eredetileg virginál volt, és csak később, a XVIII. század végén építettek bele kalapácsmechanikát. Néha azonban nagyobb hangterjedelmű virginálokat is készítettek. Azzal is találkozunk, hogy a nagyobb hangszer testébe külön belehelyeztek egy kisebbet, ezt a nagyobb klaviatúrája fölé lehet tenni. így két-manuálos hangszerként is lehetett használni, vagy pedig az eredeti helyén hagyva ketten játszhattak rajta egyszerre. A kettős megoldást egyébként olyan formában is megtaláljuk, hogy két cembalót építenek egy testbe, szembehelyezett klaviatúrákkal. Érdekes különlegesség az utazó-cembalo. Jean Marius párizsi hangszerkészítő 1700-ban kapott szabadalmat „Clavecin brisé ou de :r moderne Clavichord- und Cembalo-Bau. (Mainz, 1946). 26
