Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - II. fejezet. Személyhez fűződő jogok
Az alkotók névfeltüntetési joga filmeknél Névfeltüntetés építészeti műnél ját szétválasztani. A gyakorlatban mégis sokszor előfordul, hogy a film mondanivalóját, cselekményét, a dialógusokat ismertető bírálat csupán a rendező nevét közli akkor is, ha a mondanivaló kialakítása, a cselekmény megalkotása a szövegkönyv írójának a munkája, és ezeknek a képi megjelenítése volt - az operatőr és a vágó segítségével - a rendező feladata. Ez a gyakorlat nem felel meg sem a törvény előírásainak, sem az alkotómunka elismerésére vonatkozó társadalmi, morális követelményeknek. A szerző nevének a kötelező feltüntetése az Szjt. 9. §-ának (1) bekezdése egyértelmű rendelkezése szerint független az ismertetés megjelenési módjától. Érvényes ez a szabály akkor is, ha az ismertetés sajtótermékben, falragaszon, rádió- vagy televízióközleményben, esetleg filmhíradóban, szórólapokon vagy egyéb módon (hirdetőtáblán, hirdetőoszlopon, villamoson stb.) történik. Ezekben az utóbbi esetekben az Szjt. V. 6. § (1) bekezdése helyes értelmezésével csak a névfeltüntetés módja függ a közlés terjedelmétől és jellegétől, de nem mellőzhető. A film több szerző közös alkotása. A film szerzői elsősorban a film számára készült irodalmi és zeneművek alkotói és a rendező. Az egyéb közreműködők (operatőr, vágó, rajzoló, szerkesztő stb.) akkor tekintendők a film szerzőjének, ha alkotó módon járultak hozzá a film egészének a kialakításához, [vő.: Szjt. 41. § (1) bek.] A film műiden alkotójának a nevét fel kell tüntetni sajátos alkotói minőségük megjelölésével a film vetítésekor (televíziós sugárzásakor). „A felperes, aki az alperes alkalmazásában állott, javasolta portréfilm készítését. Elkészítette a forgatókönyvet, amelyet az alperes elfogadott. Elkezdték a munkát, négy napig készültek különböző riportalanyokkal felvételek, ezután a munka megszakadt, problémák merültek fel a felperes szerkesztői-rendezői tevékenységével kapcsolatban. A felperes nyilatkozatot adott és kijelentette, hogy a film realizálásában a továbbiakban nem vesz részt. A forgatókönyvet a felperes írta, a forgatókönyv alapjául szolgáló témát a felperes dolgozta ki, jogosan kéri, hogy ebbeli minőségében a film alkotói között feltüntessék. írói és forgatókönyvírói tevékenységet fejtett ki, így ezt kell neve mellett feltüntetni. Megalapozatlan azonban az az igénye, hogy szerkesztő-rendezőként is ő legyen feltüntetve, miután ezt a munkát nem látta el.” (Fővárosi Bíróság P. 23 321/1984.) Nem kötelező feltüntetni a film alkotói között a technikai, gazdasági, szervezési közreműködőket, pl. a gyártásvezetőt. Hatályos jogi szabályozásunk szerint - alkotó tevékenységének a felhasználása ellenére - nem tekinthető a film szerzőjének, aki közvetlenül nem vett részt a film létrehozásában, bár az alkotását felhasználták a film készítéséhez, pl. akinek a regényéből, színművéből készítették a filmet, akinek a zeneművét használták fel a film kísérőzenéjeként. Az ilyen alkotók nevét a más mű átvételére vonatkozó szabályok szerint kell a filmen feltüntetni, (pl. „készült J. M. regénye nyomán”) Építészeti alkotásnál a tervező nevét kell feltüntetni az épületen (műszaki létesítménynél a létesítményen), abban az esetben, ha szerzői jogi védelem alá esik. A névfeltüntetés helyét és módját a tervező határozza meg. Köteles azonban a tulajdonos (üzemeltető, kezelő) méltányos érdekeit tiszteletben tartani - figyelemmel az építmény rendeltetésére. Nem akadályozhatja ezáltal az épület használatát. Az eredeti tervező nevét kell feltüntetni a tervek űjbóü változatlan felhasználása esetén vagy típustervek alkalmazásánál. Változatlannak kell te-50
