Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Első rész. A szerzői jog általános szabályai - I. fejezet. Bevezető rendelkezések

Ilyen lehet például egy meghatározott rendszerben összeállított jogszabálymutató, bibliográfiai jegyzék vagy egy egyszerű szótár.” (Kézikönyv 1973. 93. o.)

A bírói gyakorlat hangsúlyozza, hogy a szerkesztői tevékenységnek eredetiegyéni jellege kell hogy legyen. „Az útmutatónak a felperes által készített része részben a felperes önálló szerkesztési munkájának az eredménye. Az említett rész bár számtalan forrásmunkára támaszkodik, olyan világos, jól szerkesztett és jól áttekinthető útmutatást ad, amely felépítésénél és tagozódásánál fogva is jó és biztonságos eligazodást nyújt az egyszerű dolgozó részére. A felperes tehát nemcsak az önállóan megüt rész elkészítésével, hanem a szerkesztés munkájával is önálló szellemi munkát végzett, ennélfogva a mű teljes terjedelmében szerzői jogi oltalomban részesül.” (LB Pf. III. 20 982/1967.)

„Szerzői jogvédelmet élvező szerkesztési munkának minősül a hanglemez szerkesztőjének tevékenysége, ha annak eredménye olyan összeállítás, amelyen az alkotó szellemi tevékenységéből fakadó eredetiség jegyei felismerhetők. Ilyen esetben a szerkesztő követelheti, hogy mint szerkesztőt a művén tüntessék fel.” (LB Pf. III. 20 015/1977., BH 1978/9. 376.)

A címvédelem - amely önálló szerzői jogi védelmet jelent - sajátosan érvényesül közös mű esetében. A megzenésített vers is olyan közös mű, amely önálló részekre szétválasztható. Ezekre az egyes részekre - a fent kifejtettek szerint - a társszerzőket önálló szerzői jog illeti meg. Ennek ellenére az ilyen közös mű címére a bírói gyakorlat szerint még társszerzők esetén is szerzőtársi védelem érvényesül. A konkrét ügy indokolása szerint: „A szerzői jogok közé tartozik az is, hogy a mű sajátos címének felhasználásához a szerző hozzájárulására van szükség [Szjt. 13. §-ának (1) bekezdése]. Az elbírált esetben a megzenésített változatból csupán a dallam szerzője - jogutóda - adott hozzájárulást a „Szomorú vasárnap” cím felhasználásához, a Seres Rezső életéről és munkásságáról készülő könyv és színmű címeként. A közös mű zenei részét alkotó társszerző jogutóda csak a zeneműre vonatkozóan gyakorolhatta volna jogait. A közös mű címe azonban egységes, önálló részekre nem választható szét. Ebből következően a közös mű címének a felhasználásához mindkét szerző hozzájárulására szükség lett volna.” (LB Pf. IV. 21 136/1984., BH 1986/1. 14.)

A jogalkalmazói gyakorlatban alakult ki az a sajátos védelemfajta, amely a több szerző által alkotott karakterisztikus, rajzban, filmen, tévében megjelenített szereplő - jogosulatlan felhasználás elleni - védelmét célozza. A modern technikai eszközök (video, tévé) hallatlanul megnövelik egy-egy ilyen figura népszerűségét (James Bond, Angyal, Derrick), különösen a gyermekek részére készített filmek, képregények fantasztikus és mesefigurái népszerűek. Ezeknek a szereplőknek más művekben, és különösen más műfajokban való felhasználása igen jövedelmező vállalkozás, emiatt kapott jelentőséget jogi védelmük. A védelem szerzői jogi sajátosságai:

a) Az alkotók (űó, képzőművész, esetleg film esetén a rendező), bár különböző műfajban dolgoznak és lehet, hogy alkotásaik szétválaszthatóak [4. § (2) bek.], mégis a figura tekintetében szerzőtársak. (Lényegét tekintve hasonló állásponton van a már idézett döntés: LB Pf. IV. 21 138/1985., BH 1986/9.

Címvédelem közös műnél

Szereplővédelem

33