Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XVI. fejezet. Fordítás, tolmácsolás

Fordítói és tolmácsképesítés lentősége.” A véleményt a Fővárosi Bíróság az első fokon jogerőre emelkedett ítélete alapjául el­fogadta. (A Szerzői Jogi Szakértői Testület Szakvéleményének Gyűjteménye, Budapest, 1981. 44. oldal.) A „fordítás” a szavakkal kifejezett gondolatsor (mű esetén: egyéni, eredeti gondolatsor) eredetitől eltérő nyelvi formába való (műfordítás, másodlagos mű esetén: alkotói) átváltoztatása. Ez, mű esetén, a belső formát nem érinti. Ha a fordítás egyéni, eredeti (alkotói) vonásokat hordoz, melyek az eredeti alkotói vonásokat kiegészítik, megváltoztatják, a fordítás személyhez fűződő és vagyo­ni jogaira az Szjt. általános szabályai vonatkoznak s e jogok megsértése esetén a sértés jogkövetkezményeiről szóló Szjt. szabályok is alkalmazandók. Az egyes szerzői felhasználási szerződések szabályainál külön előírások van­nak a fordítások alkotásáról, felhasználásáról, díjazásáról. Ezekre könyvünk­ben a Kr., RTr., Szr., Fr. tárgyalásánál térünk ki. A szerzői műnek nem minősülő fordításokra és a szerzői alkotásnak soha nem számító tolmácsolásra a Ptk. vállalkozási és megbízási szerződésekről szó­ló szabályai (XXXV. fejezet, XL. fejezet) az irányadóak. A Minisztertanács 24/1986. (VI. 26.) sz. rendelete szerint 2. § A munkáltató szakfordító vagy tolmács munkakörben szakfordító, il­letőleg tolmácsképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztathat. A képesí­tés megszerzésének feltételeit külön jogszabály határozza meg. 3. § Szakfordítást, illetőleg tolmácsolást munkaviszonyon kívül díjazás el­lenében, hivatásszerűen az végezhet, aki szakfordítói, illetőleg tolmácsiga­zolvánnyal rendelkezik. A fordítói és tolmácsigazolványok kiadásáról, a képesítés megszerzéséről, az értelmező szabályokról a 24/1986. (VI. 26.) MT sz. rendelet további, 4-7. §-ai, a 7/1986. (V. 26.) MM sz. r. és a 7/1986. (VI. 26.) IM sz. r. szól. A szerzői alkotótevékenység folytatása törvényünkben nincs semmiféle ké­pesítéshez, képzettséghez kötve. A hivatásszerű, munkaviszonybani vagy sza­bad foglalkozásként szakfordítói és tolmácstevékenységet mégis - függetlenül attól, hogy eredménye szerzői mű-e - a jogalkotó képesítéshez köti. Ez a meg­kötés nyilvánvalóan nem vonatkozik a könyvkiadásban, rádiós és televíziós al­kotás során, a színpadi művek alkotásánál és a filmgyártásban végzett alkotó fordítási tevékenységre, hiszen itt nem társadalomtudományi, természettudo­mányi, műszaki és gazdasági, hanem művészeti anyag fordításáról van szó. 2. Fordítói és tolmácsdijak A fordítás és a tolmácsolás díjában a felek általában szabadon állapodnak meg. Azoknál a megírási és felhasználási szerződéseknél, amelyeknek tárgya szerzői alkotás szintű fordítás és könyvkiadás, rádiós, televíziós felhasználás, színpadi előadás, filmgyártás, a fordítás dijáról a felek az említett szerzői jogi felhasználá­si szerződésekről szóló rendeletek keretei között állapodnak meg. 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom