Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XIV. fejezet. Az előadóművészek védelme

gét csak a hanglemezen tüntették fel, a műsoros kazettán azonban nem.” (LB Pf. III. 20 015/1977. sz., BH 1978/9. sz. 376., PJD VIII. 15. sz.)

A személyhez fűződő j ogok közül csak kettőt, a névfeltüntetési j ogot és a szellemi teljesítmény torzítása elleni fellépés jogát specializálja az előadóművészeknél a törvény. Az előadói külön névfeltüntetés joga csak azokat illeti meg, akik - a többi előadó nevében is - a felhasználáshoz való hozzájárulási jogot gyakorolhatták. Bizonyos esetekben az előadóművész személyiségének védelmére vissza lehet nyúlni a személyiségi jogok általános szabályaira is: például a hangfelvétel más személy hangjaként feltüntetése egy előadásban „hangfelvétellel való visszaélésnek” minősülhet.

A „torzítás” szűkebb fogalom mint az előadói teljesítmény, felvétel egyszerű változtatása; a rossz minőségű reprodukció, közvetítés általában ilyennek tekintendő.

3. Védelmi idd, jogutódlás

„A felperesek hivatásos előadóművészek, akik - mint a Magyar Állami Operaház zenekarának tagjai - résztvevői voltak Mozart: »Szöktetés a szerájból« 1950. március 20-i előadásának...”

Az előadásról a Magyar Rádió annak idején teljes hangfelvételt, az alperes pedig 1984-ben erről a felvételről hanglemezt készített és azt forgalomba hozta. Az előadás szólistái, valamint a karmester részére díjazást fizetett, a zenekar tagjainak díjazását azonban megtagadta (annak ellenére, hogy a korábbi hasonló jellegű hanglemezek elkészítésekor részükre is fizetett dijat) (...)

A keresetnek helytadó ítélet indokolása szerint az archív felvétel forgalomba hozatala nem minősül szabad felhasználásnak, s „az sem vitás, hogy a felperesek mint hivatásos előadóművészek a Szerzői Jogi Törvény értelmében dijazandók”. Nincs olyan rendelkezés, hogy ez a díjazás a művészeket csak a felvétel elkészültétől számított 20 éven belül illetné meg. A felperesnek az Szjt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján jár - az összegében a felek között nem vitás - díjazás... A fellebbezés - a következő indokokra tekintettel - alaptalan.” (LB. Pf. III. 20 401/1985.). A Legfelsőbb Bíróság indokolása védelmi idő kérdésével nem foglalkozott.

Az előadóművész személyhez fűződő jogait a törvény nem köti időhöz, de nyilvánvaló, hogy ezek a művész halálával ilyenként megszűnnek. Helyükbe léphet mégis a túlélő hozzátartozó, a végrendeleti juttatásban részesülő személy kegyeleti joga [ha a névelhagyás vagy torzítás az elhalt emlékét sérti, Ptk. 85. § (3) bek.]. Közérdek ezzel kapcsolatos sérelme esetén az ügyész is felléphet [Ptk. 85. § (3) bek.].

Az előadóművész életében esedékessé vált jogdíj nem vitásan halála után is érvényesíthető. Ez az igény éppúgy, mint minden egyéb polgári jogi vagyoni igény örökölhető, átruházható. Ebben az összefüggésben az elévülés szabályai az irányadóak.

Torzítás elleni védelem

Személyhez fűződő jog védelmi ideje

Vagyoni jogvédelmi ideje

271