Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek
Az alkotás kereskedelmi forgalomba hozatala esetén a szerzőt a szerzői díjon felül minden egyes példány után a fogyasztói ár 10%-a is megilleti. 2. Számozatlan, sokszorosított képgrafikai alkotás a) 40x60 cm-nél kisebb méretű fekete-fehér 100 példányig példányonként színes 40 Ft 100 példányig példányonként 50 Ft b) 40x60 cm-t meghaladó méretű, 100 példányig példányonként 75 Ft Az alkotás kereskedelmi forgalomba hozatala esetén a szerzőt a szerzői díjon felül minden egyes példány után megilleti a fogyasztói ár 10%-a is, 100 példányon felül azonban csak a fogyasztói ár 10%-a. 3. Képgrafikai eljárással készülő többszörösített üdvözlőlap, üdvözlőkártya, oklevél és hasonló jellegű grafikai művek példányszámtól függetlenül (öszszesen) 1800 Ft (Az e kategóriához tartozó művek legfeljebb 2500 példányban hozhatók forgalomba.) 18. Művészeti alkotás forgalmazása A képzőművészet, az iparművészet, a fotóművészet és az ipari tervezőművészet egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 83/1982. (XII. 29.) MT és az annak végrehajtására kiadott 16/1982. (XII. 29.) MM rendelet ugyan kimondja, hogy az Szjt. hatálya alá tartozó képzőművészeti alkotás szerzője saját művészeti alkotását szabadon értékesítheti, ennek ellenére e rendeletek szinte valamennyi jogi személynek és intézménynek megtiltják, hogy maguk döntsék el: milyen alkotást szereznek be. E rendeletek szerint ugyanis művészeti alkotást csak művészeti szempontból történt elbírálás után szerezhetnek be, használhatnak fel, és hozhatnak forgalomba. A művészeti bírálathoz a Művelődési Minisztérium által jóváhagyott szakértői névjegyzékbe felvett szakértők közreműködését kell igénybe venni. A bírálatra felkérhető a Képző- és Iparművészeti Lektorátus. (A szakértői névjegyzék és annak kiegészítése a Művelődési Közlöny 1983. évi 10. és 1986. évi 12. számában jelent meg.) E szabályozás szerint művészeti alkotást közterületen, a közösség számára nyitva álló helyen, középületen - állandó jelleggel - csak engedéllyel és elbírálás után szabad elhelyezni. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus feladata, hogy felkérés alapján bírálja a művészeti alkotásokat; kijelölje a közterületen, a közönség számára nyitva álló helyen, valamint középületen állandó jelleggel rögzítésre kerülő képző- és iparművészeti alkotás szerzőjét, elbírálja az alkotást, és véleményt nyilvánítson a szerzői díj mértékéről stb. A megszűnt Iparművészeti Tanácsnak az 1005/1975. (III. 7.) Mt. h. számű határozattal nem érintett feladatait is a Képző- és Iparművészeti Lektorátus látja el (tömegcikkek terveinek és gyártásának figyelemmel kísérése, a nem megfelelő tervek kivitelezésének, a gyártás folytatásának megszüntetésére, illetőleg a nem megfelelő tárgyak forgalomba hozatalának megtiltására irányuló javaslatok tétele stb.). 265
