Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek
Elállás Szerzői díj E rendelkezések nyilvánvalóan a jövőben alkotandó művekre vonatkoznak, hiszen kész mű esetén a szerződés megkötése egyben a mű elfogadását is jelenti. Természetes az is, hogy a felhasználó kijavítási igényt is csak a szerződés alapján létrehozott művel szemben támaszthat. A kijavításra irányuló igény indoka többféle is lehet, általában azonban a felhasználás gyakorlati megvalósítása körében szokott mozogni. Az esztétikai kijavítás követelménye inkább a művészeti bírálat során merülhet fel. A kijavítás kérdésében vita keletkezhet a felhasználó és a szerző között, ezt a vitát végső sorban a bíróság döntheti el. Fér. 5. § (1) A felhasználó a szerződéstől elállhat, ha a szerző a művet a megállapított határidőben nem adja át, vagy az indokoltan kívánt kijavítását nem végzi el. Ilyen esetben a szerzőt díjazás nem illeti meg. (2) A felhasználó elállhat a szerződéstől, ha a mű kijavítás után sem alkalmas a felhasználásra. Ilyenkor a szerzőt mérsékelt díjként a szerzői díj alsó határának 50%-a illeti meg. (3) A szerződéstől a szerző elállhat, ha a felhasználó a mű elfogadásától számított két éven belül, két évnél rövidebb időre szóló szerződés esetén pedig a szerződési időtartam első felében - könyvkiadás céljára készült művészi fénykép esetén a szerződésben megállapított idő alatt - nem él a felhasználás jogával. Ilyen esetben a szerzőt megilleti a szerzői díj, és a művel szabadon rendelkezik. Az alkalmazott művészi fénykép felhasználásának természete olyan, hogy a késedelem - általában - érdekmúláshoz vezet. Ezért a szerző késedelme abszolút elállási jogot nyit meg a felhasználónál. A késedelem kimentésére csak abban az esetben van lehetőség, ha az a felhasználó magatartásának a következménye (pl. adatszolgáltatási késedelem). A jogszabály a felhasználónak nem ír elő felhasználási kötelezettséget, de természetesen a szerződésben ezt a felek kiköthetik. Gyakorlatilag ez nem szokott előfordulni. A felhasználás elmaradásának következményeit az 5. § (3) bekezdése szabályozza, ennek azonban a szerző számára csak kivételes esetben van jelentősége. Az alkalmazott művészi fényképek más felhasználó részére történő értékesítése - általában - nem lehetséges, mivel azok a szerződést kötő felhasználó speciális követelményeinek megfelelően készültek. A teljes szerzői dijat pedig a szerző a mű elfogadását követően megkapta. Fér. 6. § (1) A szerzői díj összegét a mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével a felek a szerződésben állapítják meg. A Fér. melléklete a szerzői díj legkisebb összegét határozza meg, ezt tehát a feleknek minimumként kell figyelembe venniök. A szerzői díj összegének a szerződésben történő meghatározásával kapcsolatban problémát vet fel a 83/1982. (XII. 29.) MT számú rendelet 5. §-ának a rendelkezése. E szerint ugyanis a felhasználóra nézve kötelező művészi bírálat a szerzői díj véleményezésére is kiteljed. Ha a szakértőknek a szerzői díj mértékére vonatkozó vélemé-254
