Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - I. fejezet. Bevezető rendelkezések
A szabály jellege A Ptk. alkalmazása Szjt. Y. 2. § A szerzői jogi viták a bíróság hatáskörébe tartoznak abban az esetben is, ha a vita munkaviszonyban alkotott művel kapcsolatban merül fék A törvénynek ez az utaló szabálya kifejezetten jogpolitikai orientációt tartalmaz, s - mint általában más törvény hasonló szabálya - egyrészt fölösleges, másrészt nem teljes, sőt - szó szerinti értelmezésben - pontatlan is. Ugyanis azokban a kérdésekben, amit a törvény nem szabályoz, nemcsak a Ptk. és az Mt., hanem még más törvények - pl. a Btk., Szabálysértési törvény - rendelkezéseit is alkalmazni kell. Felesleges a szabály, mert nyilvánvaló, hogy a polgári jogi kérdésekben a Ptk., a munkaviszonyt érintő ügyekben pedig a Mt. szabályai lehetnek csak irányadóak. Véleményünk szerint a törvény a következő két kérdésben kívánta a jogalkotó álláspontját egyértelművé tenni:- kifejezésre juttatja, hogy a szerzői jog a polgári jog része, tehát a törvény alapján létrejövő jogviszony egyben polgári jogi jogviszony, amelyre - a törvény által nem szabályozott kérdésekben - a polgári jog szabályait kell alkalmazni;- bizonyos tények többféle jogi hatást is kiválthatnak, illetőleg bizonyos jogviszonyokban nemcsak a szerzői jogot, hanem más jogág vagy más törvény szabályait is alkalmazni kell, vagy éppen elsősorban azok rendelkezéseit kell alkalmazni. A polgári jog anyajogként való alkalmazása a gyakorlatban a következő területeken bír jelentőséggel:- a személyhez fűződő jogok,- a kötelmi jog,- a kártérítési jog, valamint- az öröklési jog. A szerző által alkotott műpéldánnyal kapcsolatban előfordulhat a tulajdonjog, birtokjog szabályainak alkalmazása is (Kézikönyv 1973. 85. o.). A polgári jog a szerzői jog anyajoga. A Ptk. 86-87. §-a ezt ma már egyértelműen kinyilvánítja. A Ptk. általánosan rendelkezik a szellemi alkotások védelméről, s ezzel a szerzői jogot is hatálya alá vonja, egyúttal az alkotások meghatározott fajaira vonatkozó részletes rendelkezések megállapítását külön jogszabályra bízza. A szerzői jog rendelkezései szerinti jogviszonyok tehát polgári jogviszonyok, s speciális rendelkezés hiányában a Ptk. szabályait kell alkalmazni. Ez főként a felhasználási szerződésekkel kapcsolatban fordul elő: a szerződési akarattal és kifejezésével, a szerződés létrejöttével, alakjával vagy érvényességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazására a bírói gyakorlat is rendszeresen felhívja a figyelmet. „A szerzői jogról szóló 1969. III. törvény (Szjt.) végrehajtására kiadott, a 15/ 1983. (VII. 12.) MM sz. rendelettel módosított 9/1969. (XII. 29.) MM sz. rendelet (Vhr.) 1. §-a szerint az Szjt. védelme alá tartoznak - egyebek között - a számítógépi programalkotások és a hozzájuk tartozó dokumentációk (szoftver). A felek szerződése, tartalmát tekintve, ilyen szolgáltatásra irányul, az ebből eredőjogvita elbírálásánál elsődlegesen a szerzői jogról szóló szabályokat, azokban 22
