Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek
hanem az arcképen túlterjedő, a test egészét vagy egy részét feltüntető ábrázolás. Itt mindenekelőtt az a kérdés, hogy a fényképen szereplő személy felismerhető-e vagy sem. Amennyiben nem ismerhető fel, nem beszélhetünk valakinek a pontos másáról, tehát a Ptk. 80. §-ának a rendelkezései sem alkalmazhatók. Ha a fényképen szereplő személy felismerhető, a mű nyilvánosságra hozatalához az azon szereplő személy hozzájárulása is szükséges a nyüvános közszereplésen készült képmás kivételével [Ptk. 80. § (2) bek.]. Természetesen ebben az esetben is áll az, hogy ha a képen szereplő személy a nyilvánosságra hozatalhoz a hozzájárulását megadta, a fénykép felhasználásához már nincs szükség az ő engedélyére. Mindez teljesen egyértelmű azokban az esetekben, amikor a fénykép tárgya egyetlen vagy néhány ember ábrázolása, akik a képen felismerhetők. Mi a helyzet azonban akkor, amikor az emberek csak mellékesen, szinte azt lehetne mondani, hogy „díszletként” szerepelnek a képen? Pl.: egy strandról vagy egy város utcájáról, teréről készült fénykép. Ezekben az esetekben már nagyon erőltetett lenne a képen szereplő valamennyi személy hozzájárulását megkövetelni a fénykép nyüvánosságra hozatalához. A Ptk. 84. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat a polgári jogi igényeket, amelyeket az érintett személy támaszthat azzal szemben, aki képmását tartal mazó fényképet az ő hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozza. 8. Alkalmazott grafikai művek Agr. 1. § (1) A rendelet hatálya alá tartoznak a tájékoztatási, az oktatás, a könyvkiadás, a kereskedelem, az ipar, a propaganda, a reklám, a postai szolgáltatások és a kiállítások céljára felhasználni kívánt alkalmazott grafikai művek (a továbbiakban: mű). (2) Nem esnek a rendelet hatálya alá a filmek és diafilmek alkotásához felhasználni kívánt művek, kivéve a reklám céljára készített diagrafikát. A grafika fogalmi körébe - többek között - a rajzok, metszetek, karcok, kő-, szita- és egyéb nyomatok tartoznak. Ezek használati funkcióval nem rendelkező képzőművészeti alkotások. Az alkalmazott grafika ezzel szemben olyan grafika, amely valamüyen használati cél megvalósítását szolgálja. A plakát pl. reklámoz valamit vagy tájékoztatást ad valamiről, a könyvillusztráció a szöveget teszi szemléletesebbé stb. Nálunk az alkalmazott grafikát a képzőművészet körébe tartozónak tekintik, más országokban az alkalmazott művészet (art appliquée, angewandte Kunst) külön kategóriát képez. Az (1) bekezdés a grafika alkalmazásának céljait sorolja fel. A felsorolás nem egészen egységes, mert a kereskedelem és az ipar körében is propaganda, reklám, tájékoztatás stb. céljára történik az alkalmazott grafika felhasználása. A kiállítás céljára történő felhasználás pedig a kiállított tárgyakról nyújt tájékoztatást, az azokkal kapcsolatos propagandát, reklámot jelenti, mindenekelőtt az árubemutató-kiállításokon. Túl a képmás fogalmán Hatáh 241
