Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek

a speciális korlátáit tartalmazzák a képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotások, valamint a művészi fényképek vonatkozásában. Kiterjednek ezek a rendelkezések a műszaki létesítményekre is, mivel az Szjt. V. 34. § (1) bekez­désének felsorolásában ezek az alkotások is szerepelnek. Elsősorban a képes levelezőlapok szempontjából van jelentősége a 45. § (1) bekezdés rendelkezésének. A szabad felhasználás csak akkor megengedett, ha valamennyi feltétel együttesen jelen van. Nem minden, a szabadon felállított al­kotás látképe használható fel szabadon, hanem csak a nyilvános helyen, állandó jelleggel elhelyezett műveké. így tehát nem érvényesül a szabad felhasználás a személyi tulajdonban álló ingatlanon a szabadban elhelyezett alkotások tekin­tetében vagy a szabadban, nem állandó jelleggel berendezett szoborkiállításon szereplő művekkel kapcsolatban. Az ilyen szabadban felhasználható látképeken a szerző nevének feltüntetése is speciális szabályok szerint történik. Gyakorlati példával megvilágítva ez azt jelenti, hogy ha a képes levelezőlap egy városi teret ábrázol, amelyen szobor is áll, a szobor szerzőjének a nevét nem kell feltüntetni a képeslapon. De ha a ké­peslap kizárólag pl. a Parlament épületét tartalmazza, az építész tervező nevét fel kell tüntetni. Az Szjt. 45. § (2) bekezdése rendelkezésével kapcsolatban mindenekelőtt tisztázni kell ennek viszonyát az Szjt. 17. § (2) bekezdésének a rendelkezéséhez. A két szabály szerint lehetővé tett szabad felhasználás terjedelme között ugyan­is lényeges különbség van. A 17. § (2) bekezdése a tudományos ismeretterjesz­tés minden fajtájára - tehát pl. könyvkiadásra is - szabad felhasználást engedé­lyez, míg a 45. § (2) bekezdése csak tudományos vagy ismeretterjesztő előadás céljára. Egyébként, ha közelebbről megvizsgáljuk a 17. § (2) bekezdésének a művek körét meghatározó rendelkezését, láthatjuk, hogy ebbe az e fejezetben tárgyalt alkotásokat nem lehet beilleszteni. Ezeknek a műveknek a részlete nem mutatható be, mert ez az Szjt. 10. §-ának a rendelkezésébe ütközne. A „kisebb terjedelmű mű” kifejezésnek pedig ezekkel az alkotásokkal kapcsolatban sem­mi értelme nem lenne. így tehát a képzőművészeti, iparművészeti és építészeti alkotás, valamint a művészi fénykép szabad felhasználására a 17. § (2) bekezdé­sének a rendelkezése nem alkalmazható. Egyébként ami a tudományos vagy ismeretterjesztő előadást illeti, a felsorolt alkotások képe az előadás illusztrálása céljából szabadon használható fel. Ez történhet akár a kép kihelyezésével, akár kivetítésével. Oktatás céljára a tan­könyvben való felhasználás is megengedett. Minden esetben kötelező azonban a szerző nevének a körülményekhez igazodó megemlítése vagy feltüntetése. Végül meg kell említenünk, hogy az Szjt. V. 40. §-ának rendelkezésére tekin­tettel a 34. § (1) bekezdésétől a szerzők hátrányára eltérni nem lehet. A szabadon felhasználható látkép Tudományos vagy ismeretterjesztő előadás, oktatás Szjt. V. 34. § (2) Építészeti vagy műszaki alkotás változatlan újabb felhasz­nálása, illetőleg típusterv ismételt felhasználása esetén csak az eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni. Speciális építészeti névfeltüntetési szabály 235

Next

/
Oldalképek
Tartalom