Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XIII. fejezet. Képzőművészeti, építészeti, műszaki és iparművészeti alkotások és művészi fényképek
Az Szjt. V. 1. § (1) bekezdésében szereplő felsorolás, valamint az Szjt. V. 32. § (1) bekezdése az építészeti alkotás és a műszaki létesítmény tervét jelöli meg a szerzői jogi védelem tárgyaként. Viszont ezek kész épületben, építményben, építészeti és műszaki létesítményben realizálódnak. Magának az Szjt.-nek is alapelve, hogy az irodalom, a tudomány és a művészet alkotásait védi. Ebből is következik, hogy az Szjt. az építészet és a műszaki létesítmények körében elsősorban a művészi alkotásokat kívánja védelemben részesíteni. A kész épület és a műszaki létesítmény az, amely vizuálisan esztétikai hatást tud kelteni. Kétségtelen, hogy ezekben az esetekben az alkotás már a tervben rögzítve van, és ezért a törvénynek a terv védelmét ki kellett mondania. De - mint az Szjt. 44. § (3) bekezdésének, valamint 45. §-ának rendelkezéseiből kiderül - a törvény a kész épületet is alkotásnak tekinti, az Szjt. V. 32. § (2) bekezdése utolsó mondatára tekintettel a műszaki létesítményekkel együtt. Az e téren jelentkező tudományos alkotások védelmére nem ennek a fejezetnek, hanem a törvény általános részeinek a rendelkezései vonatkoznak. A szerzői jog a tervezőt illeti meg. Kit vagy kiket kell ebben a vonatkozásban tervezőnek tekinteni? Az építmény a téralakítás eredetisége folytán minősül szerzői jogi értelemben műnek, s így az építészek mellett a szakági tervezők tevékenysége is szerzői jogi jelentőséget nyerhet, állapítja meg Csillag György (Az építészeti alkotások szerzői jogi oltalma, 1987, Budapest, Építésügyi Tájékoztatási Központ). így sok esetben szerzőtársi vagy társszerzői viszony keletkezik. Szjt. V. 32. § (3) A munkáltató hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a munkaköri kötelesség teljesítéseként alkotott tervet más, a munkáltató működési körébe tartozó bármely módon (pl. kivitelezés, utánépítés, többszörözés) felhasználja [Szjt. 14. § (1) bekezdés]; a terv megváltoztatásához a munkáltató csak a szerző meghallgatásával járulhat hozzá. Ez a szabály szigorűbb, mint az Szjt. 14. § (1) bekezdésének a rendelkezése. Míg ugyanis ott a tv. általánosságban kimondja, hogy a mű máshol történő felhasználásához a munkáltató hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg, itt ilyen megkötöttsége a munkáltatónak nincs. A munkáltatónak tehát a megtagadást indokolnia sem kell. Ezen túlmenően személyhez fűződő jog kérdésében is dönthet, hiszen a terv megváltoztatását engedélyezheti, és a szerzőt ezzel kapcsolatban csak meghallgatnia kell. Szjt. 44. § (2) A tervezőt megilleti az a jog, hogy' az épületen (létesítményen) nevét feltüntessék. Szjt. Y. 33. § (1) A tervezőnek joga van meghatározni az épületen (létesítményen) neve, továbbá a tervezés ideje (év) feltüntetésének helyét és módját. Ez a joga azonban a tulajdonos (üzemeltető, kezelő) méltányos érdekeit nem sértheti. Szjt. V. 33. § (2) A munkaköri kötelesség teljesítéseként alkotott terv tekintetében a munkáltató határozza meg azoknak a személyeknek a körét, Építészeti alkotás, műszaki létesítmény fogalma A szerző A munkáltató rendelkezési joga Névfeltüntetés 233
