Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Második rész. A szerzői jog különös része - XII. fejezet. Film, video
§-a és az Szjt. V. 39. §-a (2) bekezdése alapján a gyártókkal átalányszerződéseket köt. A szerződés csak a belföldi zeneszerzők képviseletében, azok műveinek az említett film- és videotípusoknál háttérzenekénti felhasználását jogosítja, megkezdett percenkénti átalányjogdíj és a jogdíjfelosztás alapjául szolgáló pontos adatközlés ellenében. Külföldi zenére az ilyen jogosítást a Berni Uniós Egyezmény 14. cikke (3) bekezdése általában kizárja s a Szerzői Jogvédő Hivatalnak a legtöbb külföldi jogvédő szervezettől szerződéses alapon sincs erre felhatalmazása. A videováltozatok az eredetileg nem videohordozón való rögzítésre s így terjesztésre szánt audiovizuális művek videomásolatai. Ennek fajtái a szórakoztató mozifilmek változataitól az egyéb mozifilmek változatain át a televíziós alkotások másolatáig terjednek. Sajátos videoprodukciók a szerzői jogilag nem védett televíziós műsorok (például sportközvetítések) videováltozatai, valamint a színpadi produkciók videorögzítései. Előbbieknél csak a televízió szomszédos jogi engedélyének szükségességéről lehet szó. Utóbbihoz be kell szerezni az eredeti szerzők engedélyét is, továbbá itt tulajdonképpen eredeti video-műalkotásáról is szó lehet, ha a rögzítés több kamerával, filmszerűen történik. A videováltozatok létrehozása, sokszorosítása nem alkotói, sem pedig átdolgozói tevékenység. Ez csak mechanikus - bár szervezést és anyagi befektetést igénylő - munka. 11. Yideoművek engedélyhez kötött felhasználása A videohordozón megjelenő művek tipikus szerzői jogi felhasználása a sokszorosított példányonkénti - magánhasználatra szánt - értékesítés. Ez a jog a video-jogtulajdonost az Szjt. 42. § (1) bekezdése alapján megilleti, s mivel az Szjt. 28. § (3) bek. értelmében „a műpéldány tulajdonjogának átruházása önmagában nem jelenti a szerzői jog átruházását...”, a példányok eladása önmagában csak saját célű használatra jogosítja a vevőt, a további szerzői felhasználások engedélyezésére, illetve hasznosítására - például bérbeadás, nyilvános előadás/ lejátszás - nem. A terjesztés jogaként tehát a jogtulajdonost megilleti ez az eladástól független, azt is „túlélő” jog a bérbeadásra. [Az Szjt. 18. § (3) bekezdése a kölcsönzésről, mint szabad felhasználásról nem alkalmazható, mert itt visszterhes ügyletről van szó, már nem a Ptk. szerint ingyenes haszonkölcsönről.] Ilyen engedélyköteles bérbeadásnak minősülne a nagyközönség részére megszervezett csere is, amelyben a résztvevőket terhelő ellenérték az egyidejűleg rendelkezésre bocsátandó cserelemez, cserekazetta. Az ilyen klubban nyilván tagsági dijat is szednének, ami letéti biztosítékként is szolgál. Maga a klub tevékenysége is releváns felhasználás, audiovizuális művek szervezett terjesztése lenne. A műsoros videokazetták bizományosi, üzletszerű adásvétele nyilvánvalóan a baráti, családi, ismeretségi kört meghaladó személyi körhöz, vagyis a nyilvánossághoz közvetítést jelent. E szerzői jogi felhasználáshoz minden egyes mű Videováltozat Adásvétel Bérlet Bizományi terjesztés 227
