Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - I. fejezet. Bevezető rendelkezések
Párhuzamos védelem munka szerzői jogi védelem alá - sajátos védelmi eszközöket rendel, s feltételként csupán egy formai követelményt támaszt: ha a tárgyon a készítő neve és a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal éve szerepel (Szjt. 51. §). Ez felmenti a jogalkalmazót, hogy a munka esztétikai értékét vizsgálja. „A művészi fényképek (...) szerzői j ogi védelmét a j ogszabály a képző- és iparművészeti al kotásokkal azonos szabályok szerint biztosítja. A védelem feltétele azonban, hogy a fénykép megfeleljen a művészeti alkotásokkal szemben támasztott követelményeknek. Ebben az értelemben alkotásnak minősül a művészet terén elért olyan eredmény, amelynek formáján az alkotó szellemi tevékenységéből fakadó eredetiségjegyei felismerhetők függetlenül attól, hogy az alkotás milyen esztétikai értékelést vált ki. Az alperes vállalat által rendezett ünnepségről készült riportképek nem haladják meg a hasonló jellegű fényképek színvonalát, bennük alkotó tevékenység, eredetiség jegyei nem ismerhetők fel, tehát az Szjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerinti szerzői jogi védelemben részesülő alkotásnak nem tekinthetők. (...) Mindez önmagában nem zárná ki a felperes által kifejtett, a szerzői alkotómunkával rokon más tevékenység védelmét, amelyet az 1969. évi III. tv. 1. §-ának (2) bekezdése, illetőleg az első fokú bíróság által is megjelölt 51. §-a kifejezetten biztosít. Az utóbb említett jogszabály szerinti védelem minden fényképet megillet tekintet nélkül arra, hogy művészi alkotás-e, avagy pusztán a valóság egy részletét minden művészi igény nélkül rögzíti. Ezt a védelmet azonban a jogalkotó a törvény 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint attól az alaki feltételtől tette függővé, hogy magán a fényképen szerepeljen a készítő neve és a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal éve. Ennek hiányában ugyanis a felhasználójoggal következtet arra, hogy a fénykép készítője nem akarta a fényképet a törvény említett rendelkezése szerinti védelem alá helyezni. Az alperes által felhasznált fényképeken a védelemhez szükséges adatok nem szerepelnek.” (LB Pf. III. 20 410/1975. sz., BH 1976/11. sz. 491., PJD VII. 12.) A szellemi alkotásokra vonatkozó különféle védelmi formák (szerzői jogi, iparjogvédelmi) a gyakorlatban néha nehezen elhatárolhatók. Az azonban még gyakorlatibb, hogy egy-egy mű párhuzamosan, többféle jogi védelemben is részesülhet. A jogszabály ezt a párhuzamos védelmet nem záija ki, sőt kifejezetten elismeri. Gyakorlati jelentősége e szabálynak akkor van, amikor a szabadalmazott találmány, ipari minta más - szerzői jogi oltalom alá eső - műfajban is megjelenik (a találmány leírása könyvben, cikkben, az ipari minta grafikai közlése). A többes védelem egyben többes vagyoni jogosultságot is jelent: adott esetben - kizáró szerződési feltétel hiányában - a feltaláló (ipari minta alkotója) szerzői jogi díjazásra is igényt tarthat. „A felperes gyapjú állatmodelljei a szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. védelme alá tartozó alkotások (...) A per eldöntése szempontjából nincs jelentősége annak az alperesi állításnak, hogy a felperes az állatfigurákra szabadalmat is kapott, de az a fenntartási díj megfizetése miatt megszűnt.” (LB Pf. III. 20 822/ 1971.) 20'
