Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)

Második rész. A szerzői jog különös része - XI. fejezet. Zeneművek

vállal, hogy a mű kiadására sem belföldön, sem külföldön más kiadóval nem köt szerződést (Zkr. 4. §). A szerződés alapján átadott kéziratot a kiadó köteles a szerződés tartama alatt megőrizni és amennyiben a felek eltérően nem állapodtak meg, azt a szer­zőnek visszaadni (Zkr. 6. §). A kiadó részére 6 hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a mű elfogadásáról vagy kijavításra való igényéről értesítse a szerzőt abban az esetben, ha a kézirat elfogadása nem a szerződés megkötésével egyidejűleg történik. A kiadó a kéz­iratot kijavításra csak két alkalommal adhatja vissza és a kijavításra legalább 30 napos határidőt kell kitűzni. A kijavított kézirat átvételétől számított 3 hónapon belül kell nyilatkozni a kiadónak az elfogadásról, illetőleg ismételt kijavításra vonatkozó szándékáról, amennyiben a felek ettől eltérő határidőben nem álla­podnak meg. A kiadó az előirt határidőt egyoldalúan egy alkalommal, legfel­jebb 3 hónappal meghosszabbíthatja, de csak abban az esetben, ha ezt alapos okkal tudja indokolni. A nyilatkozattétel elmulasztása annyit jelent, hogy a kéz­iratot elfogadottnak kell tekinteni (Zkr. 7. §). Jogosult a kiadó a kiadásra megállapított határidőt is meghosszabbítani, de csak abban az esetben, ha a kiadást tevékenységi körén kívül eső körülmény akadályozza. Az erre vonatkozó és okot feltüntető nyilatkozatot a kiadási ha­táridő lejártát legalább 8 nappal megelőzően kell megtenni. A kiadás meghosz­­szabbítása azonban nem teijedhet túl egy éves időtartamon (Zkr. 9. §). Amennyiben a kiadó a kiadásra megállapított vagy meghosszabbított határ­időt nem tartja be, vagy ennek hiányában a művet ésszerű határidő alatt nem ad­ja ki (Szjt. 33. §), a szerző a szerződéstől elállhat, helyesebben azt felmondhatja, és a teljes díj megtérítését követelheti. Az Szjt. 33. §-ában megjelölt ésszerű határidő a Zkr. alkalmazásában kettő év (Zkr. 10. §). A kiadó ugyan jogosult a szerződéstől bármikor elállni (azt felmondhatja), de köteles a szerző kárát megtéríteni. Ha az elállásra a kézirat elfogadása után kerül sor, a szerzőt a szerződés szerint járó teljes díj illeti meg kártérítésként. A szerzőt sem kártérítés, sem díj nem illeti meg, ha a kiadó a szerződéstől azért állt el, mert a szerző a már elfogadott művet lényegesen megváltoztatta, vagy a kéziratot a megállapított határidőre nem adta át, vagy a kijavításra vonat­kozó kiadói kívánságot alapos ok nélkül megtagadta, vagy a kijavítást határidő­re nem végezte el. (Zkr. 11. §) A kiadó és a szerző megállapodhatnak abban is, hogy a kiadó a művet külföl­di kiadóval közösen adja ki, ebben az esetben azonban a szerződés egy példá­nyát a kiadó köteles a Szerzői Jogvédő Hivatalnak megküldeni. A szerződő felek a Zkr. mellékletében feltüntetett díjtáblázatok figyelembe­vételével kötelesek a dijakat megállapítani, kivéve, hogyha a műfaj a táblázat­ban nincs feltüntetve. Ugyancsak szabad megállapodás tárgyát képezi a díj nagysága abban az esetben, ha a szerződésben megállapított díj több kiadás dí­jazására vonatkozik. 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom