Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - VI. fejezet. A szerzői jog megsértésének következményei
könyvnél - ez rendszerint kivihetetlen lenne, mert nem lehet a jogsértő kiadvány valamennyi birtokosa ellen pert indítani. Perbenállás nélkül pedig az egyes példányok vásárlóira az ítélet hatálya nem terjedhet ki. Lehetnek esetek, amikor a sérelmes helyzet megszüntetéséhez nincs szükség a jogsértést hordozó tárgy teljes megsemmisítésére, mert azt jogsértő mivoltától egyéb módon is meg lehet fosztani, pl. egyes részek eltávolításával, szövegrész törlésével, megfelelő betoldással. Ha a mű pl. nem a valódi szerző nevét tünteti fel, a jogsértő állapot megszüntetése végett elegendő a művön, illetve annak egyes példányain kijavítani a szerző nevét. Ha a jogsértés abból ered, hogy valamely mű sajátos címét jogosulatlanul használják fel más mű címeként, a jogsértő állapot megszüntethető a címadás megváltoztatásával. „A »Szomorú vasárnap« című verset a felperes írta. A versszöveg abban a megzenésített változatban vált közismertté, amelynek a dallamát S. R. szerezte. A »Szomorú vasárnap« mint fogalom a közös mű nyilvánosságra hozatala után összefonódott S. R. életével és munkásságával. Indokolt tehát az, hogy a róla szóló szerzői művek a címükben is utaljanak erre. A szókapcsolat címként való feltüntetése ilyen utalás nélkül az azonos szóalak folytán a felperes művének sajátos és szerzői jog által is védett címének jogosulatlan felhasználását valósítja meg. A címkiegészítés a jogosan sérelmezett helyzetet megfelelően megszünteti.” (LB Pf. IV. 21 136/1984. - Az első fokú ítélet rendelkező részében arra kötelezte az alperest, hogy a jogsértést „Szomorú vasárnap - emlékezés S. R.-re” alcím betoldásával szüntesse meg.) Ha a jogsértés azzal valósul meg, hogy a képzőművészeti alkotást eltorzították, pl. a képre ráfestettek, a szobor egyes részeit eltávolították, akkor a jogsértő helyzet megszüntetése végett szükség van a beavatkozás eredményének a kiküszöbölésére a képzőművészet eszközeivel (restaurálás). 2. A jogsértés vagyoni szankciói Az Szjt. 52. §-ának (1) bekezdése jellegzetesen a személyhez fűződő jogok megsértésének következményeiről rendelkezik, amikor olyan szankciók alkalmazását írja elő, amelyeknek elsődleges célja a szerző személyiségét ért sérelem jóvátétele. Az elsődleges rendeltetés mellett azonban közvetve ezeknek a szankcióknak is van vagyoni kihatása, akár úgy hogy a jogsértőnek okoz vagyoni hátrányt (pl. költekeznie kell avégett, hogy a dolog jogsértő mivoltát megszüntesse), akár pedig azáltal, hogy egyúttal kiküszöböli a szerzőt ért vagyoni hátrányt is (pl. a jogsértéssel kiadott művek megsemmisítése folytán csak a szerző hozzájárulása alapján kiadott művek maradnak forgalomban). A szerző vagyoni jogainak védelmét azonban elsősorban mégis a vagyoni szankciók szolgálják. Szjt. 52. § (2) A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is, hogy a szerző személyhez fűződő jogait tartósan vagy súlyosan megsértik. Szjt 53. § (1) A mű jogosulatlan felhasználása esetén a szerzőt megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj. 133
