Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - VI. fejezet. A szerzői jog megsértésének következményei
A Ptk. 87. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a szerzői jogi törvényben meghatározott szankciókon kívül a Ptk. személyiségvédelmi rendelkezéseinek az alkalmazását is. Az Szjt. 52. §-ának az (1) bekezdésében meghatározott személyiségvédelmi intézkedések mellett nincs szükség a Ptk. 84. § (1) bekezdése a)-d) pontjaiban foglalt szabályok alkalmazására, mert ezek szó szerint megegyeznek az Szjt. 52. §-ának az (1) bekezdése előírásaival. A személyiségvédelmi intézkedések alkalmazásának - eltérően a kártérítéstől vagy a bírságtól - kizárólag objektív feltételei vannak. Ezek: (a) a jogsértő magatartás, (b) a szerzői alanyi jog sérelme, (c) okozati összefüggés a jogsértő magatartás és a sérelmes helyzet között. Bármilyen jogkövetkezmény alkalmazásának a feltétele valamilyen emberi magatartás. Az ettől függetlenül bekövetkezett sérelem esetében, ha pl. a szerzői mű természeti esemény (árvíz, villámcsapás stb.) folytán megsemmisül, nincs lehetőség személyiségvédelmi intézkedésre. A hátrányos magatartás csak akkor ad lehetőséget szerzői jogi védelemre, ha kifejezetten valamilyen szerzői alanyi jogot sért. Ezzel egy tekintet alá esik az ün. rokonjogok (Szjt. XI., XII. fejezet) sérelme, pl. az előadóművészek jogainak a megsértése. A tárgyilagos kritika is sértheti a szerző (előadóművész) érdekeit, de konkrét alanyi jog sérelmének a hiányában nem ad lehetőséget személyiségvédelmi intézkedésekre. Bármiféle jogkövetkezmény alkalmazásának nélkülözhetetlen feltétele az okozati összefüggés. Ezt akkor lehet megállapítani, ha a jogsértő magatartás a bekövetkezett sérelem jogi eszközökkel befolyásolható (ún. releváns) oka volt. A személyiségvédelmi eszközök alkalmazásának a lehetősége - a jogvédelem objektív jellege folytán - független a jogsértő vétkességétől, felróhatóságától, jó- vagy rosszhiszeműségétől. A személyiségi sérelmet akkor is orvosolni kell, ha a jogsérelem vétlen magatartásból származik, pl. ha senkinek fel nem róható tévedésből írták a műre a valódi szerző neve helyett másnak a nevét szerzőként. A személyiségvédelmi intézkedés alkalmazása iránti igényt az érvényesíthet, akinek a szerzői személyiségi jogosultságát megsértették. Az igényt csak személyesen lehet érvényesíteni - általános szabály szerint. A törvényes képviseletre vonatkozó rendelkezések alkalmazási lehetősége korlátozott. Törvényes képviselő csak akkor léphet fel, ha nincs lehetőség a személyes jogérvényesítésre. Ilyen eset, ha a jogosult teljesen cselekvőképtelen. A korlátozottan cselekvőképes önmaga is felléphet vagy törvényes képviselőjével együtt léphet fel. Az ismeretlen helyen tartózkodó személy sem képes jogainak a megóvására, ezért helyette - a személyiségvédelem sajátos jellegére tekintettel hozzátartozója vagy - ha van ilyen - gondnoka jogosult az igényérvényesítésre. A meghalt szerző esetében eltérnek a jogok gyakorlására és igény érvényesítésére vonatkozó szabályok. Az Szjt. 12. §-ának a (2) és (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a szerző halála után a szerzői jogi törvényben szabályozott személyiségi jogait ki gyakorolhatja. Abban a kérdésben viszont, hogy a meghalt személy emlékének a megsértése miatt ki fordulhat bírósághoz a Ptk. 85. §-ának a (3) bekezdése az irányadó. Az Szjt. 12. §-ának a (2) és (3) bekez-Az igény érvényesítője Meghalt szerző esetén az igény érvényesülése 127
