Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - V. fejezet. A felhasználási szerződések általános szabályai
A felhasználó szerződésszegése A mű indokolatlan el nem fogadása mellett egy másik szerződésszegés-típus a felhasználó oldalán a díjfizetés részbeni vagy teljes megtagadása. A mű tényleges fel nem használása, a megszerzett jog nem gyakorlása az egyes nevesített szerződéstípusnál elállási és jogdíjfizetési következménnyel szankcionált, tehát szintén szerződésszegés szerű magatartás. Maga a reális teljesítés a felhasználó oldalán az Szjt. rendszerében mégsem kényszeríthető ki. A bírói gyakorlat a „fel nem használással” kapcsolatos kártérítési igény elutasítását illetően igazolni látszik az alábbi jogirodalmi véleményt: „A szerzői művek felhasználásának viszonyai között igen sok olyan esetet találunk, amikor a felhasználó azzal, hogy a művet nem használja fel, bizonyíthatóan társadalmilag elvárható módon cselekszik. így hát a filmgyártásban mindig több filmnovella készült, mint ahány forgatókönyv, s mindig több forgatókönyv, mint ahányat meg is filmesítenek... Számos olyan objektív változás is elképzelhető, ami társadalmi szempontból egyenesen azt teszi kívánatossá, hogy a mű felhasználása ne történjék meg. Minden ilyen esetben, ha tehát a felhasználó bizonyítani tudja, hogy magatartása megfelel a társadalmi elvárhatóságnak, kártérítésre - a törvény szerint járó díjon felül - semmiképp nem kötelezhető.” (Kézikönyv 1973. 183. oldal.) Díjfizetésen felüli, kártérítési összegek fizetésére kötelező bírói ítéletek a törvény hatályba lépése óta nem ismeretesek. 7. Együttműködés a mű változtatásában Szjt. 30. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja. A mű szabad vagy törvényi engedély alapján történő felhasználása során alapvető feltétel a mű teljes változatlansága, hiszen minden megváltoztatás a szerző személyhez fűződő jogát érinti. (Szjt. 10. §) Ha azonban a szerző a felhasználásra kifejezett engedélyt ad, ezt a törvény szélesen, a felhasználásnál szükségszerű változtatásokra kiterjedően értelmezi. (Például egy színpadi mű zenéjének áthangszerelése a színház méretei miatt.) Az értelmezés határait az „elengedhetetlen, nyilvánvalóan szükséges” és a „mű lényegét nem érintő” fogalmak szabják meg, abszolút korlátja pedig a szerző becsülete vagy szerzői hírneve. Az 1975: 4. tvr.-rel kihirdetett Berni Uniós Egyezmény 6bis cikke szerint ugyanis külföldiek javára ezeknek az értékeknek feltétlen tiszteletben tartását vállaltuk, s a magyar szerző védelme sem lehet ennél alacsonyabb szintű. A szerző természetesen az ezeken túlmenő változtatásokat is engedélyezheti kifejezett szerződéses nyilatkozattal; mindenesetre az előzetes ilyen nyilatkozat érvényességéhez bizonyos műfajokban, ahol a változtatások a személyiségvédelem említett abszolút határait könnyebben túlléphetik, a megengedett változtatások körvonalazása látszik szükségesnek. 124
