Petrik Ferenc (szerk.): A szerzői jog - A gyakorló jogász kézikönyve 3. (Budapest, 1990)
Első rész. A szerzői jog általános szabályai - V. fejezet. A felhasználási szerződések általános szabályai
Szerződés külföldivel írásbeliség (2) Az (1) bekezdésben említett szerv a bejelentésről a bejelentőnek igazolást ad. 4. § A bejelentésnek tartalmaznia kell: a) a tevékenységet végző szervezet nevét, székhelyét vagy címét; b) a tevékenység pontos megjelölését; c) a törvényességi felügyeletet ellátó szerv megjelölését. A kulturális igazgatási engedélyek nem pótolják a szerzői jogi engedélyeket. Abban az esetben, ha a felhasználási szerződésben valamelyik fél külföldi, a szerződés alanyaira a könyvünk XXI. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni. 3. A felhasználási szerződés létrejötte Szjt. 27. § A felhasználási szerződést - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - írásban kell megkötni. Szjt. V. 21. § Nem kötelező a szerződés írásbeli megkötése napilapokban, folyóiratokban történő közzététel céljára kötött szerződés esetén. Az Szjt. a Ptk. 216. § (1) bekezdésben foglalt általános szabályt megfordítva főszabályként írja elő az írásbeliséget a szerződés érvényes létrejötte feltételeként. Eszerint legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni [Ptk. 218. § (1) bek.]. Az előírás tehát közvetve a felhasználási szerződés tartalmikellékeire is kihat. A felhasználási szerződések lényeges tartalma a felek személye, a művek - jövőbeli műnél annak kellő részletességű körülírásával történő - meghatározása, valamint a felhasználás célja. Utóbbi alatt a felhasználás tervbe vett konkrét módozatát értjük. Nem értünk egyet azzal a jogirodalmi nézettel, hogy „A szerzői jogdíj meghatározása kívánatos ugyan, de véleményünk szerint nem elengedhetetlen kellék, hiszen a törvény 13. §-a (3) bekezdésének általános díjfizetési kötelezettséget kimondó szabálya az ilyen rendelkezést pótolja.” (Kézikönyv 1973. 175. o.). Tekintettel arra, hogy az utóbbi években megnőtt egyrészt a nem gazdálkodó szervezetekkel kötött felhasználási szerződések száma, másrészt állandóan bővül a felhasználási módok köre (és így az atipikus felhasználási szerződéseké is), ma már szükséges érvényességi kelléknek látjuk az ellenérték (jogdíj) pontos írásbeli meghatározását is. A díj mértékének és a díjfizetés módozatainak írásbeli rögzítését érvényességi kelléknek jelöli pl. a Kr. 2. §-a, a Zkr. 2. §-a, az Rtr. 2. §-a, a Fir. 3. §-a és a Kgr. 3. §-a. Továbbá: „A szerzői jogról szóló 1969:111. tv. 27. §-a általános szabályként úja elő, hogy a felhasználási szerződést - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - írásban kell megkötni. Ezt a rendelkezést a kiadói és különböző felhasználási szerződésekre vonatkozó jogszabályok megismétlik, és a szerződés alapján vagy annak folytán szükséges nyilatkozatokat kifejezetten írásbeli formához kötik. Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy a mű elfogadására vagy kijavítására vonatkozó nyilatkozatot írásban kell megtenni, akkor is, ha az egyes 112
