Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VII. Szabadalmi tájékoztatás módszertani kérdései
2. SZAKMAI SZABАПАТИТ GYŰJTEMÉNYEK A szabadalomkutatás lehetősége /amint arról а VI.Fej.-ben szó volt/ barid, számára fennáll az OTH Szabadalmi Tárában. Működnek azonban olyan műszaki szakkönyvtárak, valamint vállalati szabadalmi gyűjtemények, ahol a beérkezett anyagot nem országonként és azon belül lajstromszám szerint tárolják, hanem a felhasználó gyűjtőkörének megfelelően saját szakcsoportokra osztják az állományba vett szabadalmi leírásokat. Természetes, hogy' ilyen esetben a tárgykör szerinti kutatásnál a kutató helyzete könnyebb. Szükséges azonban az ilyen szakosított szabadalmi gyűjteményeknek i3 legalább lajstromszám és az engedélyező ország osztályozása szerinti mutatók rendszeres vezetése. A szakosított szabadalmi gyűjtemények esetén a házi szakcsoportok ^kialakításának azonban hátrányai is vannak. A mutatók szükségességét már említettük. Ennél nagyobb jelentőségű a "házi osztályozás"ban mindenkor meglévő időhöz kötöttség. Azaz a házi szakcsoportok kialakításakor érthető módon az addig felmerült szempontok és igények szerint lehet csak az osztályokat kialakítani. A szabadalmi leírásokból az évek során beérkező anyag nemcsak nehézséget, hanem sok uj részlet-információt is hoz magával. Ezeket nagyon nehéz a "házi osztályozásába folyamatosan és rendszeresen úgy beépíteni, hogy a régi és az uj anyag osztályozása között ne támadjon ellentmondás. Ha pedig 10-15 évi gyűjtőmunka után a "házi osztályozási" rendszer végleg idejét múlja, az nemcsak azt jelenti, hogy az utolsó 3-5 év anyaga szakmailag már rendszerint nem megfelelő helyre lett besorolva, - de jelenti azt is, hogy az egész állományt jóformán egyik napról a másikra újra kell osztályozni és ez néha ismét több éves zökkenőt, illetve torlódást okozhat. Saját anyagából történő szabadalmi tájékoztatásnál elengedhetetlen a saját szabadalmi dokumentációs tevékenység. A helyi adottságok és lehetőségek szabják meg elsősorban, hogy a dokumentációs feltáró munka megmarad-e a hagyományos bibliográfiai feldolgozás mellett,vagy elemző feltáró munka végzésére is van mód. 3. SZABADALMI DOKUMENTÁCIÓ HAGYOMÁNYOS BIBLIOGRÁFIAI FELDOLGOZÁSSAL Akár a különböző országok szabadalmi közlönyeinek kijelölésével, akár a műszaki szakfolyóiratok szabadalmi szemléiből való válogatással szabadalmi dokumentációs kartoték készithető. Ehhez általában nem a szokásos könyvtári katalóguscédulákat használják, hanem legalább a/6 méretű kártyát. Ebből átütéssel dolgozva lajstromszám, szabadalmi osztályozás, szabadalmas és elsőbbségi idő szerinti katalógust szokás késziteni. Ismeretes olyan módszer is /М. CIGÁNIK/, amely szerint alapkartotékként A/6-os tasakot használnak. Ezen a teljes cimleirást feltüntetik. Belsejébe a szabadalom sokszorositással, illetve gyorsmásolással készített kivonata /közlöny.vagy folyóirat alapján/, továbbá a leirás mikrofilmje kerül. A tasakkal egyidejűleg készitett másolatokból a szabadalmi osztályozás szerint rakják le a kartotékcédulákat. 97
