Vida Sándor (szerk.): Szabadalmi tájékoztatás - OMKDK Módszertani kiadványok 38. (Budapest, 1973)
VI. Szabadalomkutatás
alapján eldönteni, ehhez már feltétlenül a teljes szabadalmi leirás szükséges. Hasznos lehet az NSZK területére vonatkozó szabadalmi tisztaságvizsgálat során a kutatásba bevonni a közzétett szabadalmi bejelentéseket /Offenlegungsschrift, Auslegeschrift/ is, noha ezek még nem engedélyezett szabadalmak, csupán közzétett bejelentések leirásai; mindamellett számolni lehet engedélyezésükkel, amely esetben hatályuk a bejelentés napjától kezdve fennáll. A még nem engedélyezett szabadalmam, azaz közzétett találmányi bejelentések bevonása a szabadalmi tisztaság vizsgálatába természetesen nemcsak az NSZK Szabadalmi Hivatala által kinyomtatott leirásoknál, hanem bármely más szabadalmi hivatal által közzétett bejelentések leírásánál előnnyel járhat. A szabadalmi tisztaság vizsgálata tárgyában végzett kutatást csak azokra a szabadalmi leírásokra kell kiterjeszteni, amelyek feltehetőleg meg érvényben lévő szabadalommal kapcsolatosak. Ezért mindenekelőtt meg kell állapítani az érintett országok szaoadalmi törvényéből, hogy a szabadalom maximálisan hány évig maradhat érvényben. Ebből rögtön adódik az az időpont, amelynél korábbi szabadalmi leírásokat a kutatás során felesleges vizsgálni. /Hozzávetőleg a 20 évnél korábbi bejelentési időpontú szabadalmak már elhanyagolhatók a szabadalmi tisztaság vizsgálatát célzó kutatásnál. Más a helyzet a szerzői tanúsítványok esetében, mivel ezek érvényessége idóoen korlátlan./ Az ujdonságvizsgálati szabadalomkutatásnál is igen fontos az átnézett gyűjtemények teljessége, a tisztaságvizsgálati szabadalomkutatásnál viszont ez a követelmény még hatványozottaboan jelentkezik.Ha csak egyetlen releváns dokumentum hiányzik a gyűjteményből, az a szabadalmi tisztaság vizsgálatát teljesen hamis eredményre vezetheti és ennek igen súlyos erkölcsi és anyagi következményei lehetnek a vizsgálat eredményét felhasználó vállalatokra. Ezért általában nem lehet megelégedni a szabadalmi leirásgyüjtemények átnézésével, a gyűjtemények teljességét a szaoadalmi hatóságok évkönyvei, a friS3eoo szabadalmak tekintetéoen pedig a szabadalmi közlönyök alapján ellenőrizni szükséges, különösképpen jól használhatók fel az évkönyvek szabadalmi osztályozás szerint rendezett jegyzékei. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a gyártó vagy exportáló vállalat határozottan tart valamely általa ismert vállalat esetleges szabadalmától. Ilyen körülmények között az évkönyvek szabadalmas /szaoadalomtulajdonos/ névjegyzékei alapján lehet viszonylag könnyen kiválogatni és egyenként megvizsgálni a szóbanforgó idegen vállalat szabadalmait és végül állást foglalni az ütközés, illetve szabadalmi tisztaság kérdésében. b/ A dokumentumok feltárása A szabadalmi tisztaság vizsgálatát célzó kutatáshoz szükséges dokumentumokat - csakúgy, mint az ujdonságvizsgálati kutatásnál - a szabadalmi osztályozás teszi hozzáférhetővé. A helyzet itt csupán annyiban egyszerűbb, hogy a kutatást végzőnek a szabadalmi osztályozásokat, azok változásait csak mintegy 20 évre visszamenőleg kell ismernie. /Ez a megállapitás - mint fent kitűnt - a szerzői tanúsítványok kutatására nem általánosítható./ Igaz viszont,^ hogy a szaoadalmi osztályozások a Nemzetközi Szaoadalmi Osztályozás bevezetése kapcsán a legnagyobb átalakuláson éppen az elmúlt 15 év folyamán mentek keresztül. A döntő szempont végülis nem az, hogy a találmányi leírásokat kinyomtató hivatalok milyen osztályozást alkalmaznak elsődleges osztályozásként leírásaikon, hanem az a körülmény, hogy a vizsgálatra igénybe vett szabadalmi tár milyen osztályozás szerint tárolja e leírásokat. Bár Nagy-Britannia Szabadalmi Hivatala változatlanul 90
